Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kanyar József: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány levéltári feltárómunkájának problematikája a Kaposvári Állami Levéltárban / 291–302. o.

Mindenekelőtt az élet megindulásának az első nyomait kell kutatnunk, a régi összeomlásának és az ad< kialakulásának egy előre pontosan meghatározott idős

zakában. így nyilvánvaló, hogy elsősorban a felszabadító hadicselekmények előtti, alatti, majd a fegyverek elnémulta utáni szabaddá lett és magáratalált nép első lépéseit kell figyelnünk, a valót, és az igazat kutatva. A második világháború nagyméretű fináléja alatti és utáni történeti körkép így aligha nélkülözheti az itt élő és helytálló nép verejtékes küzdelmének, hányatott sorsának, s az uj életet magának kiverekedő elszántságának a nyomait. E tényezőkre még akkor is figyelnünk kell, ha az élet megindulása, a háborús események kényszerű zaklatása, a hétköznapok sok-sok riasztó gondja, a hadicselekmények előtti és alatti kiürítések és kitelepítések, a hadimunkák, a közmunkák, a beszolgáltatások roskasztó és elcsüggesztő terhei inkább az uj korszak nehézségeire, sem mint a felszabadulás győzelmének és örömének ünnepélyesebb és fényesebb oldalára utalnak. A feltáró munka tehát azt figyelje,amikor egy megye népe az uj történelmi korszak kapuját átlépve az újra kezdett figyelni, még akkor is, ha az újnak a tudatos várása a tömegekben legfeljebb csak sejtése volt a jövendőnek. • Mindez természetszerűleg arra sarkallja a kiadvány szerkesztőit, hogy már nem nézhetik felszabadulástörténetünket a még sok esetben visszatérő sablonokban és sémákban, hanem meg kell kísérelniük, hogy e hónapok történetét a maguk éles ellentmondásos kontrasztjaiban, a jónak és a rossznak, a haladónak és a maradinak, a progresszívnek és a nyíltan reakciósnak mondható bonyolultságában ábrázolják. Szerintem ezáltal válhatik a kiadvány életszerűbbé és csak az ilyen kontrasztos kutatási szemlélet eredménye járulhat hozzá a felszabadulásról kialakuló történelmi köztudat árnyaltabb és ennél fogya reálisabb érzékeltetéséhez. Csak e célkitűzés következetes végrehajtása teheti majd országos kiadványunkat hitelességében is árnyalttá, s történeti látásmódjában is igazzá és valóvá. E történelmi körképen nyilván más lesz Békés megye helyzete, mint a három részre szakadt Somogyé, amelynek 166 községe már 194-4-. december 1-től felszabadult, 85 községe csaknem 5 hónapon keresztül hadszintérfcé változott és 4- járáshoz tartozó 50 községe pedig a demoralizált kétségbeesés felé tántorgó, s anarchikusán széteső nyilas közigazgatás uralma alatt nyögött. Az alábbiakban előbb a nyilas uralom alatti, majd a felszabadult terület helyzetét vizsgáljuk, végül kitérünk az adatfeltárás néhány jelentős egyéb kérdéscsoportjára is. • A nyilas megye E kérdés kutatásánál Somogy megye helyzete egészen egyedi. Az ország megyéi közül itt működött leghosszabb ideig párhuzamosan egymásmellett két fajta megyevezetés. Mindez a levéltári feltárómunkát arra kényszeríti, hogy dokumentumaiból hitelesen vetítse ki és rajzolja ki