Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: "Az élet megindulása a felszabadulás után" témakör kutatása a Szegedi Állami Levéltárban / 283–291. o.
- 289 nácsnak, ill. a polgármesternek. Amikor az üzemek megindították működésüket, a termelési és eladási érték közötti összhang megteremtése érdekében emelték fel a cikkek fogyasztói árát - ennek a bizottságnak a kellőleg megindokolt javaslatai alapján. E szervek működése valójában 'akkor volt hatékony, amikor még a város önállóan, a még nem is működő kormányszervek irányitó és szabályozó befolyása nélkül végezték munkájukat az élet meginditása érdekében. Ugyanez figyelhető meg a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze minden városa, községe életében is. A Tiszántúlon tehát a hagyományos • igazgatási szerveket nemcsak az uj viszonyokhoz képest alakitották újjá, és azok a korábbi feladataiktői lényegesen eltérő szerepet töltöttek be, de az uj szükségleteknek megfelelően uj szerveket is létrehoztak, amelyek az ország folyamatos felszabadulásával egyre inkább vesztettek jelentőségükből. Az ilyen uj szervek iratai természetszerűleg átvizsgálandók. A közigazgatás hagyományos keretei között maradva, felmerülnek olyan fondcsobortok, amelyek átnézése már csak terjedelmük, számuk nagysága miatt is'komoly problémát jelent. A járási főjegyzők és a községek iratait sorolhatjuk ide. Azt tapasztaltuk, hogy a Nemzeti Bizottság ilyen szintű irataiban sok minden megtalálható, ami témakörünkhöz elégséges. Ugy véljük, megyénként legalább egy járás és a nagyobb községek iratait át kell vizsgálnunk. Az igazgatási fondcsoportokon kivül a XI, fondcsoportbeli üzemekből Szegeden az Angol-Magyar Jutafonógyár és a Szegedi Kenderfonógyár irataiban találhatunk- emlitésre méltót. A Jutafonó külföldi érdekcsoport körébe tartozó üzem volt. Budapesti vezetőségük minden áron arra törekedett, hogy a szegedi üzem irányitását a külföldi érdekcsoport utasitásait ( figyelembe vévé, maguk végezzék. Arra törekedtek, hogy a helyi szakszervezeti bizottság ne szóljon bele az üzem ügyeibe, A Kenderfonógyár a szovjet hadseregnek dolgozott, a szovjet parancsnokság éppen ezért elősegítette a nyers- és üzemanyag beszerzését. Az áruféleségek, a fizetések körülményei tűnnek ki az iratokból. A XIV, csoportba tartozó személyi fondok közül Szegeden a felszabadulás időszaka polgármesterének, Pálffy Györgynek személyes j iratait vizsgáltuk át. Ezek között a legjelentősebb egy jegyzőkönyv, amelyben november 20-án leirják, miként adták át a várost október 11en a harcoló szovjet csapatok parancsnokának és az miként szüntette be a tüzelést.
