Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: "Az élet megindulása a felszabadulás után" témakör kutatása a Szegedi Állami Levéltárban / 283–291. o.
- 287 a felszabadulás után a város igazgatás ve tte kezébe a terület teljes , tehát mind a városi öjaj^pgiáriyzat, mind az állami szervek irányítását. A város fizette a városi és az állami tisztviselőket; a város nevezte ki és vette ki az esküt, határozta meg működési körüket, még a biróságét is! Kiterjesztette hatáskörét a várossal szomszédos területekre is. Mivel Csongrád megyében Szeged város apparátusa volt az első szerv, amely működését meginditotta, nem lévén megyei és járási igazgatási szervek, a községek elöljáróságai a szegedi polgármesterhez fordultak a lakosok által választott elöljáróságok megerősítése,, a választás törvényességének biztositása érdekében. A polgármester utján kérték a szovjet katonai és polgári parancsnokságod kat védelem kirendelésére, adójukat a szegedi pénztárba fizették, terményeiket a szegedi piacra hozták be, cserébe iparcikkeket kérve. A th. bizottságnak már csak az a szerep jutott, hogy az államtól kérje azokat az összegeket, amelyeket a város helyette fizetett ki - az államigazgatási szervek alkalmazottainak fizetése fejében. Az alispán iratanyaga, i másodfokú szerv lévén, a megyében meginduló uj élet kibontakozásának dokumentálására lényeges adatokat tartalmaz. A helyi szovjet parancsnokságokkal való kapcsolat, a helyi igazgatási szervek életrehivása, a közellátás, jóvátétel, a községekben és Makón folyó ujjáépités, a termés betakaritása, a szántás-vetés feltételeinek biztositása, a különféle népi szervek működésének kibontakozása, a szovjet hősi halottak eltemetése, a helyi ipar és kereskedelmi élet, az igazoló bizottságok, a leszerelt katonák, a deportá-r lásból visszatértek, a fellebbezés során hozzájutott lakásügyek stb. iratait tartalmazza. A városi polgármester fontja , még a th. városé is, jelentékeny részben elsőfokú iratokat tartalmaz. 30-35 '00') lakosig terjedő megyei város polgármesterének /pl. Makó/ az időszakra eső iratai még csak átnézhetők a rendelkezésünkre álló és már itt jelezzük, a téma kutatására igen -korlátozott időkeretben, de már Szeged érintetlenül meglévő polgármesteri iratanyaga az előirányozhatónál sokszorosan több időt vesz igénybe. Véleményünk szerint Szeged és Debrecen esetében eléj séges a polgármesteri általános iratokat az Ideiglenes Kormány működésének megindulásáig átnézni, abból az időszakból tehát, amig a várost irányitó szerv felsőbb intézkedések nélkül maga döntött az élet megindításának kérdéseiben. A számvevői fond sem hanyagolható el, jóllehet túlnyomórészt a th. első tisztviselőjének és a megyei város polgármesterének a saját fOndjában is meglévő iratai találhatók benne: azok az ügyek, amelyeknek valamilyen anyagi kihatásuk is van. Mégis itt kisérhető figyelemmel a hatósági vonalon folyó helyreállítás, a kötelező közmunka felhasználása, a hidak, a közlekedés, az épületek, a közmüvek 'helyreállítása, az üzemek, vállalatok vezetésére kiadott intézkedések, a rekonpenzációs alapon folyó cserekereskedelem, az üzemeknek adott indulási hitelek felhasználása stb.
