Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Nagy Sándor: A makói kapitányi hivatal szervezeti felépítése, ügyvitele és iratainak levéltári feldolgozása / 20–42. o.
- 21 tének megalakulását és fejlődését kisérjük figyelemmel* Alkalmat az a körülmény ad erre a vázlatos vizsgálatra, hogy Makó azon kevés hely közé tartozik, ahol a városi rendőrség iratanyaga 1880-tól 1908-ig teljes egészében megmaradt* Makó város tanácsi jogainak visszaállítása idején az 1870. április 29-"én tartott népgyűlésen megválasztották a város első főkapitányát, Halász János személyében. A Kapitányi Hivatalhoz 1 biztosi és 4 csendlegényi állást rendszeresítettek* ^ A biztosi állást a közgyűlés választás utján töltötte be, mig a csendlegények felfogadása a tanács által történt. A város vezetőségében a polgármester és a biró után rendszerint a főkapitány következik évi 800 forint fizetéssel, A csendbiztos javadalmazását évi 300 forinban, a csendlegényekét pedig évi 140 forintban és egy öltöny posztó ruhával való ellátásban állapították meg 3/ /megjegyezzük, hogy a rendőrség tagjai abban az időben nem voltak felfegyverezve/* Ebben az időben, de ezt megelőzően is, a vagyonbiztonságra a város 36 tizedében az ott lakó polgárok által tizedenként állított egy-egy fegyvertelen éjjeli őr vigyázott* Ezek többnyire más munkára alkalmatlan, kevés pénzért megkapható öreg, nyomorék vagy beteges egyének voltak. Ez a létszám ennek ellenére mindig hiányos volt. A szegényebb fertályban lévő tizedek lakói nem voltak hajlandók az őröket fizetni, mondván: tőlünk ugy sincs mit ellopni! A Kapitányi Hivatal felállítását követően az igazságügyminiszter 10147/1870* számú rendeletére a megyei alispán utasitása alapján a járás főszolgabirája azzal az indokolással, hogy e népes város birájának idejét a rengeteg peres ügy teljesen lefoglalja, a mezei rendőrségi ügyeket a város birájától a Kapitányi Hivatal hatáskörébe tette át* Ezzel tehát kezdetét vette a városi rendőrség működésének lassú kibontakozása, amely az alacsony létszám folytán egyre nagyobb nehézségekbe ütközött, ** Halász főkapitány, a rendőrség hatáskörének külterületre való kiterjesztése miatt 2 lovas csendlegény felvételének engedélyezését kérte* Érdemes megjegyezni, hogy a létszám emelését a főkapitány még nem közbiztonsági okokkal indokolta, hanem a tanyai ügyfelek részére történő kézbesítések gyors lebonyolításával* E kézbesítéseket a tanyai kapitányok végezték, azonban hetenként csak egyszer jelentek meg a városházán, ezért a mezőrendőri kihágási ügyek elintézése sokáig elhúzódott. Kérését a képviselőtestület a város rossz anyagi helyzetére hivatkozva elutasította, 5/ Az 1871. évi XVIII*'te, érte-lmében Makó város függetlenné r vált a főszolgabírótól és közvetlenül a megyei alispán irányitása alá került;* A törvény alapján készitett első városi szervezési szabályrendeletet 1872, március 12-én hagyta jóvá a képviselőtestület. E szabályrendelet meghatározta a városi rendőrség létszámát:
