Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - FIGYELŐ - Schattenhofer, M.: Kortörténeti gyűjtemények városi levéltárakban: Der Archivar, 1964. / 204–210. o.

- 207 teszi az ujságkivágat-gyüjteményt, minthogy minden, amit kivágnak, a krónikában is fel van jegyezve, vagy' fordítva talán még inkább, hogy egy jólrendezett, tárgy- és cimszómutatóval ellátott ujságkivágat-gyüjtemény egy bizonyos mértékig feleslegessé teszi a városkrónikát, minthogy úgyis az újságok képezik a főforrását* Ez bizonyos tekintetben igaz is. Hasonlóképpen, egy ujságkivágat-gyűjtemény a krónikán kivül egyéb értékes szolgálatokat is nyújt. Egyetlen mozdulattal minden együtt van egy személyről vagy egy dologról, amit egyébként a krónika regisztere segitségével csak sok krónika évfolyamból és ujságkötetből lehetne összeszedni*.Egy ujságkivágat-gyűjtemény személyi és anyagi felhasználhatóságát azonban tapasztalatunk szerint meglehetősen alacsonyra kell becsülnünk* különösen, ha nem nagyon pedánsan készülnek a kivágatok* A helyi napisajtóból egy érintetlen teljes példány különben is a városi levéltárba tartozik. Bekötve kerülnek ezek az újságok, mint a hivatalos újságok is* a levéltár könyvtárába, noha tulajdonképpen kortörténeti anyagot képviselnek. Egy városi levéltár szűkebb értelenben vett kortörténeti anyagához tartozik az elérhető irott vagy nyomtatott anyag egy város politikai, kulturális, gazdasági és szociális életére vonatkozólag, amennyiben az nem a hivatalos aktákban jelenik meg* és egy város történetében jelentőséggel bir# Ilyen forrásanyagot legtöbbször találunk is városi levéltárakban, amelynek azonban nem kortörténeti gyűjtemény nevet adtak* Ezt gyakran a levéltár könyvtárában rakják le és kartotékozzák* Ezáltal a levéltári könyvtár arculata teljesen elmosódik, holott ide csak szakirodalom, forráskiadványok és a levéltár körzetére vonatkozó tanulmányok tartoznak* legfeljebb még a hivatalos lapok és a helyi napisajtó kötetei, tehát ezt a gyakorlatot kerülni kellene. A kortörténeti anyag kiadóssága és milyensége városonként különböző lesz, s a város nagysága és jellege fogja meghatározni* Arról van szó, hogy egy summázott áttekintést adjunk állami és városi hivataloknak és ni-' vatalos intézményeknek az időszakos közleményeiről, évkönyveiről és külön nyomtatványairól; fontos egyesületek, politikai, tudományos, gazdasági, művészeti és szociális egyesületek és szervezetek beszámolóiról és kiadványairól; cégeknek és egyes személyeknek nyomtatott vagy irott anyagáról, mint üzleti hiradások és üzleti könyvek, élménybeszámolók és hasonlók. Helytelen lenne, bár ezt is ajánlották, ha csak olyan intézményektől gyüjtenénk kortörténeti anyagot, amelyek ilyenféle közleményeket stb* rendszeresen produkálnak* Éppen az egyedi darabnak van gyakran különleges jelentősége és történelmi fűszer Volta* Ezzel szemben, ahogy a tapasztalat is mutatja, különösen nagy városok esetében lehe*tetlen és nem is szükséges a nyomtatott vagy irott kortörténeti anyagnak teljes tömegét még csak megközelítően is hézagtalanul gyűjteni* Itt, mint ahogy regisztraturánk aktáinál is* korlátozódnunk kell egy olyan választékra, amelyet az anyag történelmi bizonyító értéke és hozzáférhetősége határoz meg*- A müncheni városi levéltár vette magának a fáradságot, hogy egy év leforgása alatt kereken 800 intézménynek, szervezetnek és cégnek, ezenkivül 34 vallási közösségnek személyesen irjon annak érdekében, hogy lehetőleg rendszeresen küldjék meg kortörténeti