Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - FIGYELŐ - Emeljük az új feladatok színvonalára a levéltári intézmények szervezeti-módszertani tevékenységét: Voproszi Arhivovegyenyija, 1964. 1. / 195–200. o.
- 198 iratanyag értékelésének megváltozott rendszeréről, a levéltárak iratanyagának kiegészítéséről, a restaurálás és mikrofilmezés uj módszereinek bevezetéséről, a tudományos-tájékoztató apparátus tökéletesítéséről, az iratanyag komplex tematikai feldolgozásának megszervezéséről, az intézmények, szervezetek és vállalatok folyó ügyvitelének dokumentális részlegének felállításáról, a technikai dokumentáció leltározásáról, őrzéséről és felhasználásáról stb# T«V# Komarova foglalkozott még a tudományos tanácsok, módszertani bizottságok és tanácskozások tevékenységével, felvázolva szerepüket a tüdományosHaódszertani munka szervezésében^ Megállapította, hogy a bjelorussz levéltárak bizonyos módszertani tapasztalatokra tettek szert, és képesek arra, hogy ezeket kiszélesítsék és tökéletesítsék, s hogy; bevonják a vezető- és tudómányos dolgozók többségét a módszertani kérdések előkészítésének és megoldásának munkájába * T.A. Zsitova, a Gorkiji Terület Állami Levéltárának igazgatója is a módszertani munka szervezetéről számolt be. Azt javasolta, hogy az élenjáró munkatapasztalatok tanulmányozása, általánosítása és terjesztése céljából szervezzék meg a legsikeresebb módszertani segédletek közzétételét, a "Voproszi Arh Lvovegyenyi ja'* c. folyóiratban. Véleménye szerint ezzel el lehetne kerülni a módszertani segédletek készítésekor az átfedéseket. A gorkiji levéltárosok pélául kidolgozták "A Gorkiji Terület: tanácsi szerveik állami megőrzésre szoruló iratainak jegyzékét". Ezt a többi terület is felhasználnatná| de alig tud valaki e jegyzékről. Számos más területnek is" vannak hasonló, más rendszerű , jegyzékei, amelyek szintén segítségére lennének a levéltárosoknak, az állami megőrzést igénylő iratanyag kiválogatásánál^ A'konferencia munkája során hosszan megvitatta az alsóbb állami levéltárak hálózatának átalakításával kapcsolatos kérdéseket *. E kérdésről A*P, Kladt, a Levéltári Főigazgatóság tudós paleográfusa tartott beszámolót. Elemezte az alsóbb levéltári intézmények hálózatának eddig végrehajtott átalakítás át, és számos javaslatot tett e hálózat további tökéletesítésére. E javaslatok a következőkben foglalhatók öszsze: a helyi körülményekből kiindulva létre kell hozni a központi és területi állami levéltárak helyi filialéit, az állandó iratanyaggal rendelkező városi kerületi állami levéltárakat és a kerületközi állami levéltárakat. V%A.' Romasova beszámolt az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság területén létesített állandó iratanyaggal rendelkező kerületközi állami levéltárak szervezeti tapasztalatairól* Megállapította, hogy a fergani terület levéltárainak munkájában mutatkozó háromévi pozitív tapasztalatok, valamint a.közt ársaság többi terüle tén működő kerületközi állami levéltárak első sikerei azt bizonyítják, hogy célszerű e kerületközi levéltárak szervezése, melyek a legteljesebb mértékben biztosítani tudják a kerületi intézmények iratanyagának épségét és felhasználhat óságát. V.M. Popov felszólalásában elmondta, hogyan szervezték meg a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságban a változó' összetételű iratanyagot őrző kerületi állami levéltárakra- támaszkodva a Tádzsik Közp>on-