Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Schneider Miklós: Néhány gondolat az iratanyag levéltári feldolgozásának minőségi vonatkozásairól / 12–19. o.
- 15 Anyakönyvi ügyek /főként örökbefogadás, névváltoztatás, helyesbítés következtében előállott változtatások elrendelése/ Állampolgársági ügyek /a nevezett fond esetében #z.ek az érdemi iratokat általában nem tartalmazták/ Elhagyottsági ügyek Építési ügyek /építési, bontási, épületmegosztási engedélyek, esetenként tervrajzokkal. Megjegyzendő, hogy közületek, valamint magánosok közérdekű építkezését tartalmazó ügyiratok maradtak a törzsanyagban/ Haszonbérleti ügyek Ingatlan ügyek /telekeldarabolás» birtokmegosztás, keritkezés, QFB ügyek, zálogjog bekebelezés stb./ Iparügyek /iparengedély kiadás, iparlemondás. Ez a cso1 port Volt mennyiségileg a legnagyobb!/ : Külügyek ; /artézi kut vizének levezetése stb,/ Munkásház ügyek /többnyire munkásház tulajdonjog átruházások/ Vegyes /kisebb mennyiségű: lakásbérlet, szerződések, bolgárkerék engedélyezés stb*/ Ehhez járulnak 1929*?től kezdődőleg a közszolgálati viszonyt igazoló különféle iratok /kinevezések, szabadság-, fizetés, nyugdíj, stb,/. A fent felsorolt iratok leválasztásával kapcsolatban főként két kérdés merül fel* Egyrészt az, hogy technikailag hogyan történjék a leválasztott iratok tárolása, másrészt pedig az., hogy az egyes leválasztott személyi iratokat meddig őrizzük. Ami az első kérdést illeti, emiitett anyagunknál az alábbi megoldást választottuk* A selejtezés alkalmával kiválogatott személyi iratokat /melynek' mindegyike külön irományjegyzékben van elhelyezve/ fajtánként csoportosítottuk, Kitűnt, hogy a legnagyobb mennyiséget /az összes sze^ mélyi iratoknak kb. 40 %-át/ az iparügyek alkották. Ezeket az iratokat a vonatkozó személyek nevének betűrendjébe szedtük és külön csomókba kötöttük, A többi iratfajtánál nem alkalmaztuk a betűrendbe szedést: egyrészt azért, mert ezek között nem egy akta akad, amely több személyre is vonatkozik, másrészt pedig aránylag kevesebb mennyiséget tesznek ki. Ehelyett /miután már a selejtezés során minden egyes megőrzendő személyi irat boritékjára megfelelő jelzést tettünk: pl. adásvételi ügy -A-, állampolgársági* ügy -Á-, ingatlanügy -In-, Kutügy -rK- stb./ az iratokat a jelzés alapján betűrendbe szedtük, ezen belül természetesen megtartva az eredeti alapszám szerinti növekvő sorrendjüket. Az igy kialakított személyi irat csomókat nem a rendes iratok /az un. törzs-