Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

- 1Q2 Nem érdektelen az sem, hogy miben látta a magyar miniszterelnök a visszás helyzetnek okát: "Der Grund hiefür liege in dem Umstande, dass bei allén Fragen, bei welchem eine Verknüpfung hochwichtiger industrieller und militárischer Interessen bestehe, Ungarn sich stark in der Hinterhand befinde. Das Kriegsministerium habé seinen Sitz in Wien, wo sich auch die leitenden Persönlichkeiten der österreichischen Industrie befinden* welche ihre Wiinsche direkt durch Vermittlung der ihrem Standé angehörigen zah.'lreiehen. wegen ihrer Pachkenntnisse zur Dienstleistung im Kriegsminiszterium einberufenen Reserveoffiziere vorbringen können*" A megoldást, ill. a Magyarországra hátrányos helyzet, megjavításat ugy képzelte Tisza, hogy megfelelő képesítésű magyar katonákat osztanak be szolgálattételre a hadügybe* . ... , •<• •"'•••'.';" • " ...••< Kiemelés tőlem. K.M. Kiemelés tőlem. K.M. Ez, különben, rendszerint a közös minisztertanácsokon szokott történni. Mint később erről bővebben szólok, a közös minisztertanács funkciójának egyik lényeges eleme volt a vita, amelynek során a két kormány hozzájárulását kiharcolta a hadügyminiszter az efféle, terven felüli beruházásokhoz. "Eine gesonderte Erörterung der einzelnen Pálle im normálen Verhandlungswege. namentlich für die Geschütz- und Munitionserzeugung, könnte ein gefáhrliches Hemmnis werden. ... Der Beschluss des gemeinsamen Ministerrates vom 24. Pebruar 1917* fordere zu jeder neuen Investition die Eihholung der Zustimmung der beiden Regierungen. Die hiedurch bedingte unvermeidliche Verzögerung berge die Gefahr der völligen Preisgabe des aufgestellten Programmes

. mindestens aber eine bedeutende Verschiebung in seiner Durchführung in sich". Kiemelés tőlem* K.M. Ez a formula-keresés nem a dolgok leegyszerűsítése akar lenni, csupán az összefüggések könnyezi?, világosabb megfogását szolgálja. Azt, hogy a történelmi segédtudományok és a hivataltörténelem szintjén jelentkező problémákat a társadalmi viszonyok változásaihoz mérje. A társadalmi viszonyok rendkívül bonyolult, összetett volta szinte szükségszerűen kívánja me

a

, hogy a felépítménynek efféle másod-, harmadlagos jelenségeit, mint az ügyintézést, az államapparátus, kormányzás bizonyos szerkezeti elemeit egy-egy ilyen formula segítségével hozzuk kapcsolatba ezek mozgását, szerepét is determináló társadalmi viszonyokkal. Ha a kísérletezésben, amelyet fejtegetéseim körvonalaznak, valaki a dolgok túlságos, netán már a valóság rekonstruálásának rovására menő egyszerűsítést lát, mentse ezeket azzal, hogy a társadalom életének a történelmi segédtudományok és a hivataltörténelem