Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Kanyar József: A hatalom átvétele és megszilárdítása az ellenforradalom első hónapjaiban Somogy megyében / 75–115. o.

- 87.Össze a megyék illetékes birtokosainak a képviselőit. így járt el maga Svastics Nándor is.de igy hivta Gaál Gaszton kerületi kormánybiztos is össze 1919. október 9-re, készülő rendeletének kihirdetése előtt á kaposi megyeházára "egyöntetű" alapelvek szerinti megbeszélésre" három megye alispánját, gazdasági egyesületeinek elnökét, két-két tagját s gazdasági felügyelőjét. így aligha csodálkozhatunk azon, hogy már szeptember 2-án Somogyban megjelenhetett az a 2860-as ellenforradalmi kormánybiztosi rendelet, amelyben Svastics az országos rendeleteket megelőzve a gazdasági cselédek bérét és fizetését szabályozta és a rendezés alapjául az 1918. október 31.előtti állapotokat fogadta el. Az "éles szemű kormánybiztos - Pallavicini dunántúli főkormánybiztos nevezte igy - "a gazdaközönséggel egyetértésben" adta ki rendeletét, amelyet Pallavicini kezdeményezésére szeptember 18-án már valamennyi kormánybiztos követendő példaként és zsinórmértékül fogadott el. Ám nem csak a megyék és városok kormánybiztosai, hanem az országos rendeletek is csakhamar figyelembe vették a somogyi kormánybiztos úttörő rendeletét. A szeptember 3-^i kormányrendelet ugyan még csak az 1919. március 21-i állapotokat fogadta el a cselédbérrendezéseknél, a szeptember l?-i azonban már - éppen a somogyi kezdeményezés alapján - az 1918. október 31-e előtti állapotokat szentesitette. * A 2860-as rendelet, jóllehet a cselédkonvenciót évi 20 q gabonajárandóságban állapitotta meg /egy hónappal később Gaál Gaszton már 16 q-ra csökkentette/, a gazdasági cselédség egyöntetű ellenállásával találkozott. A rendeletek különösképp az illetményföld járan-* dóságért a "jogtalan használat elismerése" cimen térités nélküli terménybeadásról szóló része ütközött nagy ellenállásba. De az a kikötése sem volt elfogadható a rendeletnek, hogy a kollektiv szerződés által előirt magasabb bérek veszélyeztetik a közellátást, a gazdaságok üzemeltetését és fenntartását. Köztudomású, hogy a kollektiv szerződésben megállapított "magas" bérek nem vészé-