Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Kállay István: A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv állandó kiállításáról / 139–146. o.
139 Jelenleg a szovjet levéltárosok foglalkoznak ilyen monográfiák megirásával, azonkivül elkészitik a pecsétek őrzése techno-^ % logiájának a szabályzatát, összeállítják a szövetséges köztársaságok cimerei és pecsétéi fotókópiájának az albumait, figyelembe véve a szovjet korszak cimereit és pecsétéit is., 1963-ban megjelent E.I, Kamenceva és H.V. Usztyugov "Orosz szpragisztika és heraldika" c. tankönyv. A könyv időrendi sorrendben ismerteti az orosz címerek és pecsétek történetét. A következő fejezeteket tartalmazza: az orosz állam pecsétéi, a feudális széttagoltság időszakának orosz pecsétéi, a •központosított orosz állam időszakának pecsétéi, az orosz állam birodalom cimerei és pecsétéi, végül a Szovjetunió cimerei. Az utóbbi fejezet foglalkozik a Szovjetunió egyes köztársaságai' cimereineK és pecsétéinek a történetével. Kállay István A BECSI HAUS-, HOF- UND STAATSARCHIV ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSÁRÓL Immár hagyománnyá vált, hogy a Haus-, Hof-und Staatsarchiv legfontosabbnak tartott iratait kiállításon mutatja be a nagyközönségnek. A jelenlegi kiállítás, mely "Ausztria és az európai törté- : net" cimet viseli, a bécsi nemzetközi történészkongresszus alkalmából készült. A kiállításra került iratok kiválasztását, elrendezé- \ sét és feliratozását dr.Hans Wagner levéltáros, egyetemi magántanár végezte. Neki köszönhető, hogy a kiállítás a Haus-,Hof- und Staatsarchiv hallatlanul gazdag anyagából .ízelítőt ad. Amint ismeretes, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv fennállását 17^9-től számítják. Ebben az évben rendelte el az uralkodó, az : állam és az uralkodóház szempontjából fontos iratok gyűjtését, elsősorban öröklési jogaik biztosítása érdekében. Ezt követően kerültek a régi Babenberg-Habsburg hercegi levéltárak, valamint a központi •; birodalmi és tartományi levéltárak egy központi levéltárba. 1762-ben a központi levéltárat az Udvari és Állarakancellária, a későbbi Külügyminisztérium alá rendelték, ettől kapta anyaga nagyrészét is. l8ll-ben császári rendelettel az összes, a történeí*tudomány és az állam számára fontos iratok őrzőhelye lett, 184-O-ben; tudományos intézménnyé nyilvánították és 1868-ban a kutatók számárai is megnyitották.