Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Káposztás István: A szovjet heraldika és szfragisztika / 134–139. o.
135 ni a hagyományos formákat, természetesen, uj tartalommal töltve meg azokat. Éppen ezért javasolták a korona helyett a Bugyonni j-sisakot, a pajzstartók helyett pedig a munkás és paraszt ábrázolást. A szerző javasolja a cimer genezisére vonatkozó, hosszú évtizedekig, még a kitűnő orosz heraldikus, Lukomszij által is elfogadott azon elmélet felülvizsgálását, amely szerint a cimerviseíés szokása a XI-XII. században a keresztes hadjáratok idején alakult ki, azzal a céllal, hogy az együvé tartozó fegyvereseket /lovagokat/ jelvénnyel lássa el s igy fel lehessen ismerni hovatartozásukat. Ez az elmélet azt állitja, hogy a cimer nem ; egyéb, mint a lovagi szokás és felszerelés tartozéka, ezzel, először ignorálja a keresztes hadjáratoktól távolmaradt és a lovagi szokásokat nem ismerő országok cimereit. E felfogás merev értelmezése, másodszor, ahhoz vezethet, hogy az uj-és legujabbkor cimereit - többek között a szovjet köztársaságokét is - anakronizmusnak minősithetik. Végül, ez az elmélet a cimer keletkezését vizsgálva teljesen elfeledkezik a cimert megelőző jelvényekről, jelekről, jegyekről, zászlókról, amelyekkel napról-napra találkoznak az etnográfusok, az archeológusok és a forráskutatók. Az emiitett tárgyak pedig nemcsak a feudalizmusban, a keresztes hadjáratok idején keletkeztek, hanem már az ókorban is, s nem ogyszer hivatalos jelvényként szolgáltak. Bár a cimert meg kell különböztetni az azt megelőző, az ókorban is ismert külső jogi jelektől,de nem szabad figyelmen kivül hagyni ezeket sem a cimer genezisét magyarázó elméletnél. A heraldikának kétféle értelmezése lehetséges: a/ a szó tágabb értelmében a heraldika tudományos diszciplína, amelynek feladata mindenféle, az osztálytársadalmak kultúrája fejlődésének különböző fokán, kezdetben a nemzetségek, családok, egyes személyek által, majd később a különböző egyesületek, testületek, a kizsákmányoló és a dolgozó osztályok szervezetei által alkotott jelek /jelvények/ létrejöttének, fejlődési szakaszainak a feltárása, b/ a szó szűkebb értelmében a heraldika a cimerek meghatározott társadalmi viszonyok, főképpen a feudalizmus viszonyai között létrejött hagyományos formáinak, különböző alkotóelemeinek a tanulmányozásával foglalkozik. E&ek után a szerző javasolja a heraldika szót emblematika /jelvénytan/ terminussal felcserélni, amelynek a tárgya már nemcsak a cimer, hanem a különböző jelvények, zászlók, rendjelek, vizjelek, exlibrisek. Ezt indokolttá teszi az is, hogy ezekkel a tárgyakkal semmiféle speciális tudományág nem foglalkozik.
