Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Borsa Iván: A Szovjetunió Központi Állami Irodalmi és Művészeti Levéltárának útmutatói / 128–133. o.

- 129 t A Levéltár megalakulása után 10 évvel - 1951-ben - megjelentette Útmutatóját /Putyevogyitel/, hogy ezzel minél szélesebb köröknek nyújtson segitséget a gazdag anyag kutatásához. E kötet az 1946-1947« évi állapotoknak megfelelően adott tájékoztatást az érdeklődőknek. A Levéltár által őrzött anyag azonban rohamosan növekedett s másfél évtized alatt majdnem megkétszereződött. Különösen a művészeti jellegű fondok gyarapodása volt jelentős. Ez a körülmény szükségszerűen azt jelentette, hogy a Levéltárnak uj Útmutatót kellett készítenie. Az első Útmutató egy kötet 626 lapján számolt be a Levéltár anyagáról, a második viszont már két kötetben jelent meg 445 ill. 810 lap terjedelemben. Az 1959-ben /

a fedőlap szerint 1960-ban/ megjelent I. kötet a művészeti, az 1963-ban megjelent II. kötet az irodalmi jellegű fondokról ad tájékoztatást. A Levéltár anyagának irodalmi és művészeti részre történő szétválását már az első Útmutató is érzékeltette, amikor külön közölte a két osztály anyagának leirását. /Az Irodalmi Osztály anyaga a 13-403, a Művészeti Osztályé pedig a .405-515. lapokon./ - A terjedelem, s ezen belül a művészeti részleg arányának növekedése a közölt számszerű adatokból szembetűnő. Meg kell azonban állapitani, hogy a második Útmutatóra nemcsak a levéltári anyag növekedésével összefüggő terjedelemgyarapodás a jellemző, hanem érdekes változásokat mutat a fondok csoportosítása tekintetében is, azonkivül szinte minden fond leirása esetében jelentős átdolgozást állapithatunk meg. Ez azt jelenti, hogy a második Útmutató az elsőnek nem egyszerűen bővitett kiadása, hanem elmélyült munkával végrehajtott átdolgozása. A % 19 51-be.h megjelent első Útmutató az Irodalmi Osztály fondjait 4 nagy csoportba osztotta: ... "fi 1. írók, forditók, ujságirók, kiadók és folyóirat-szerkesztők fondjai. 2. Tudósok fondjai. 3. Állami, politikai, társadalmi személyiségek fondjai. Családi fondok. ... 4. Irodalmi egyesületek, kiadók, folyóiratok és újságok szerkesztőségei. Az első három csoporton belül a fondok a fondképzők nevének abc-rendjében találhatók. A 4. csoporton belül további tárgyi tagolás érvényesül. A forradalom előtti korszak anyaga két alcsoportra oszlik: Kiadók, valamint Folyóiratok és újságok szerkesztőségei, A forradalom utáni korszakban külön-külön alcsoportot alkotnak az irodalmi egyesületeknek, a kiadóknak, a folyóirat-szerkesztőségeknek