Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - AZ IRATTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Romhányi Emil: Megjegyzések dr. Pados Pál: "A titkárnői munka" című művéhez / 122–127. o.

- 127 Ennek a fejezetnek első bekezdéséhez tartozik még az a megjegyzésem, hogy iratokat megsemmisíteni a szerv részéről semmikor sem lehet. A köteles őrzési idő letelte után az iratokat selejtezés alá kell vonni, a selejtnek minősitett iratokat pedig - levéltári jóváhagyás után - átveszi a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat, hogy azt a papirgyárak újra feldolgozzák, A VI. rész, "A titkárnő munkahelye'

1 c, fejezet, nagy körültekintésről tanúskodó és racionális megoldásoktól áthatott munka » amelyben igen jelentős helyet kap az az elgondolás, hogy a titkárnő sokirányú és igen erősen igénybe vett szellemi és fizikai terhein a lehetőség határait megközelítő módon könnyítsen. Pados könyvének erre a fejezetére elsősorban a vállalatok, intézmények stb. vezetőinek, gazdasági vezetőinek és főkönyvelőinek figyelmét kell reáirányitani annak érdekében, hogy találják meg a szükséges anyagi eszközöket olyan munkahelyek megteremtésére, .ahonnan az itt felsorolt munkaeszközök és felszerelési tárgyak nem hiányaz.nak. Néhány szó a "Függelék"-ről. Ebben a részben a szerző az irás béli munkákkal kapcsolatos különféle természetű iratszerkesztési mintát mutat be az olvasónak, melyek mindegyike a levelezés és ügyiratszerkesztés fogalmazási munkájához kívánt hathatós segítséget nyújtani. Tekintettel arra, hogy az egész könyv inkább vállalati, mint államigazgatási vonatkozású, a közölt minták is a vállalati munkához kapcsolódnak, azt tükrözik. Ebben a fejezetben hivja fel a szerző a titkárnői hivatást választók, ill. abban működők figyelmét a helyesírás nel^ességére is - amely ugyan képesítéssel kapcsolatos követelmény-, de aminek fontosságát nem lehet eléggé és nem lehet elég gyakran hangsúlyozni. Sajnálatos körülmény, hogy hivatalos iratokban még mindig találkozunk olyan helyesírási hibákkal, amelyek kis figyelemmel elkerülhetők volnának és az egyébként jó teljesítményt nyújtó .

! titkárnő munkájának értékét leszállítják. . A "Helyesírási Tanácsadó Szótár" mellett ajánljuk a "A magyar helyesírás szabályai" cimü munka gondos tanulmányozását is. Végül hiányoljuk, hogy Pados Pál könyvében nem tesz említést az olyan méretű szervekről, ahol a titkári feladatokat már nem egy személy látja el, hanem több tagú kollektíva kezében futnak össze. Olyanról, ahol a titkárság vezetője egyetemi képesítéssel rendelkezik és teendői jelentős mértékben meghaladják az egyszemélyi titkárnő munkafeladatait, hatáskörét. Szívesen olvastunk volna ilyen méretű ;:•;,.. szerv szervezeti felépítéséről, működéséről is, ami nagymértékben hozzájárult volna a titkári feladatok teljes megismeréséhez, .{.'..'' ' ' Í • • Végelemzésként csak elismeréssel lehet szólni dr.Pados Pál • igen nagy körültekintéssel és alapos tárgyismeretről tanúskodó munkájáról, amely mindenkinek, aki a titkárnői hivatást választja, komoly támaszt és segítséget fog nyújtani.