Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Ila Bálint: A regionális történet és a történeti statisztika összefüggései / 105–117. o.
- 110 1715-ben az adózás méltányosabb proporciója végett más más összeírok összeírták az egyes megyék, illetve ezeken belül az egyes helységek népességét. Mivel ez nem hozta meg a kivánt eredményt, 1720ban uj konskripciót készítettek. Ez azonban még az 17.15. évinél is rosszabb volt és a Magyar Helytartótanács véleménye szerint kár volt kiadni rá a sok pénzt. Ezután a királyi udvarban olyan terveket szőttek, hogy az ország teljes lakosságát, adóköteleseket és menteseket, össze kell irni abból a célból, hogy a király, mint az ország örökös ura, tájékozódást nyerhessen ennek teljes kapacitásáról. Szó szerint: totum regnum quoad quantitatem et qualitatém suam, neonon omnes personae, fundi et facultates, ad arces, castella, curias, allodia, praedia aut quascunque etiam pias fundationes applicati, nullo excepto, oonscribantur ex eo, ut maiestati ..... tanquan haereditario fcerrae principi capacitas ipsiusmet regni plenius constet. A Helytartótanács e tervre adott opiniójában kivihetetlennek mond egy ilyen öszszeírást, mert egyszerűen nem lát módot arra, hogy lehetne a helyhez nem kötött, egyik helyről a másikra szabadon vándorló, továbbá a semmivel sem rendelkező személyeket, amilyenek tömegével vannak megfogni és összeírni. Szó szerint: De universis hominibus per totum regnumconscribendum sonans, fundamento valde instabili radicaretur; personae etiam nihil solidi et fixi, vei null ab etiam facultates in regno habentes, quarum Mllenae essent, qualiter connumerationem portarum, non pecuniario duntaxat contributioni, sed et aliis concomitantibus intertentionis militiae, quarteriorum, praejuncturarum et his similibus oneri bus pufrH&is subjectarum vei etiam pro uno duntaxat anno ingredi queant, non videtur. /7/ íme, maga a Magyar Helytartótanács adja kezünkbe a kulcsot az öszszeirások értékeléséhez, amely szerint ezekből a fix, helyhez nem kötött, szabadon mozgó és semmivel sem bíró elemek hiányzanak. Ilyen pedig igen sok volt az országban. Nem.kétséges, hogy itt elsősorban a hazátlan zsellérekről, az uraság és a nagyparasztok szolgálatában álló gazdasági alkalmazottakról, a ma itt, holnap amott felbukkanó, hazátlan wsellér kereskedő, általában helyhez nem kötött, lakhelyét szabadon és inden ellenőrzés nélkül változtató' elemekről és teljesen nincstelenekól van szó. Es ezek tömeget alkottak, mégpedig akkora tömeget, hogy Kiesésük az adózás felosztásában a legnagyobb aránytalanságokat okozta és az adózásba történő bevonásukról .': : 'tööiö.':>b országgyűlés hosszasan és behatóan tárgyalt. Nincs ez természetesen másként a püspökségek és megyék által kwszitett összeírásoknál sem. Általában az összeírások elől menekül a dolgozó nép, mert attól csak terhei emelését és amugyis rossz helyzetének még további rosszabbodását várhatja. /8/ |* E források hiányainak megállapítására és adataik kiértékelésére vonatkozóan - itt elsősorban a XVI-XVIII. századi összeírásokkal foglalkozom, a korábbi források ti. némileg más módszert kivannak - két lehetőség kínálkozik. Az egyik egykorú vagy közel egykorú Írásos dokumentumok: tizedjegyzékek, urbáriumok, egyházi összeírások stb. adatainak öszszevetése, összehasonlítása, a másik - részben ezt egészíti ki - a régió történetében jelentkező, a szaporodást efőmozditó vagy gátló tényezők feltárása, ilyenek:.idegenek betelepítése, puszták megszállatása, a városok szaporodása, a nép helyzetének javulása, a nyugalmasabb, az egyénie-
