Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Degré Alajos: Elemi népiskolák és általános iskolák iratainak levéltári értéke / 96–101. o.
- 98 gyeimet. Nemcsak helytörténetileg használható adatokra bukkanunk bennük, de a gondos kutató számára országos művelődéstörténetünk megismerésének is kitűnő forrásai. Az elemi iskolák másik igen értékes iratfajtája az iskolaszéki jegyzőkönyv. Ez r.kat. felekezeti iskolából ritkán került a levéltárba, mert rend szerint a plébános őrizte, és az iskola államosításakor a plébániai irattárban maradt. A levéltárba került néhány felekezeti iskolaszéki jegyzőkönyv és több községi iskolai iskolaszéki jegyzőkönyv azonban kitűnő adatokat szolgáltat az iskolák anyagi ellátottságára és fegyelmi viszonyaira vonatkozólag. Az iskolaszék személyi összetételének osztályjellegét csak egyéb adatokkal /pl.adófőkönyvekkel/ összevetve lehet megállapítani, de az iskola fenntartásának helyi alapjaira, a szándék és az erők elégtelenségére a jegyzőkönyv sokszor élénken rávilágit. Az iskolai leltárak akkor jelentenek értéket, ha több, különböző időből való szakleítár maradt fenn, és igy nyomon kisérhető az iskola tanszerekkel, bútorzattal, könyvekkel való felszereltségének fejlődése. Különösen a könyvtárak nagysága, a bennük található müvek jellegének megoszlása, a könyvbeszerzés mértéke stb. sokkal élénkebben megmutatja a régi elemi iskolák kulturszinvonalát, mi volt az a maximum, amit ilyen alapokon a tanitó elérhetett, mint a minisztériumi és tanfelügyelőségi előírások, vagy a Tanitók Lapjának jó szándékú, sokszor találó, de a gyakorlatban ritkán megvalósított tanácsai. Természetesen ezek az adatok csak azt a felső szinvonalat mutatják meg, amelynél magasabbra az adott felszereléssel az iskola tanítóinak képzettsége és oktatásának minősége nem emelkedhetett. Hogy ezt alulról mennyire közelitette meg a tanitó, a leltárakból nem állapitható meg, mert nem tudjuk kielemezni belőle, mennyire használta fel a meglévő könyvtárt és felszerelést. A tantestületi, szülői munkaközösségi ülések és iskolavizsgálatok jegyzőkönyvei az általános iskolák megszervezése óta érdekes részei az alsófoku iskolák irattárának. Régebben csak a nagy városi elemi vagy polgári iskolák tantestületei tartottak érdemi gyűléseket, ugy, hogy az ott.tárgyalt anyag általában is jellemzi az iskola állapotát. Az egy-két tanerős falusi iskolák tantestületi üléseket nem is tartottak, de még a nagyobb falusi iskolák ülései is formálisak voltak, a jegyzőkönyvek is csak azért készültek, hogy az előírásoknak eleget tegyenek. 19^-5 előtt az iskolák vizsgálatáról f meglátogatásáról ritkán vettek fel jegyzőkönyvet, többnyire csak bejegyezték a látogatási naplóba. Főleg az ujabb látogatási jegyzőkönyv anyag érdekes, mert ezek igen részletesen foglalkoznak az iskola anyagi felszerelésével, az oktatók képzettségével, az oktatás eredményességével stb. Talán nem mindig hü tükrei ezek az iskola tényleges állapotának, de minden esetre kitűnő adalékokat szolgáltatnak az iskola fejlődéstörténetének megismeréséhez, mind helytörténeti, mind általános művelődéstörténeti szempontból.
