Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Érsok Károlyné: A budapesti és megyei pártarchívumokról / 75–80. o.

- 79 A rendező munka alapelve, hogy különböző fondók anyaga ne keveredjen össze, de hogy a fondokon belül megtartják-e vagy megváltoztatják-e az eredeti irattári rendet, azt esetenként mérlegelik és döntik el. Az archivumok az MSZMP 1957-1960. évi iratait évek szerint, az éveken belül a fondképző szerv felépítése, osztályok stb. szerint, egyes esetekben munkaterületek alapján, főcsoportonként rendezték. A f#qsopc>rtotfon belül őrzési egységeket alakitottak ki. Az őrzési egységeket az egytipusu iratok tárgyi, területi, levelezők szerinti ismérvek kombinálásával az iratok természetének megfelelően alakították ki. A rendezési munka folyamán - az egész iratanyag ismeretében végezték az archivumok az iratanyag selejtezését. Az 1957-1960• évben keletkezett iratok kb. 50 %-a selejt volt. A kiselejtezhető iratok zömét az úgynevezett visszatükrözött és duplum iratok képezték. A selejtezést az archivumok az MSZMP KB Titkársága határozata alapján a pártbizottságok és alapszervezetek részére kiadott úgynevezett "Mintajegyzék", valamint a Párttörténeti Intézet által kiadott "Irányelvek" ide vonatkozó pontja alapján végezték illetve végzik. A pártarchivumok az előirt szabályok alapján a selejtezésre került iratokról selejtezési jegyzőkönyvet készitettek, amelyben feltüntették a selejtirat tárgyát, évkorét., és mennyiségét. A pártarchivumok csak rendezett iratokról készítenek segédleteket. A leltárakat a Párttörténeti Intézet által kiadott "Irányelvek" -ben foglalt szempontok alapján készítik el, amely szerint feltüntetik a fond pontos nevét, az őrzési egység számát, pontos cimét, időhatárát és lapjainak számát. Minden év anyagáról külön leltárt készítenek. Az összetett fondok iratairól két leltár készül, egy a vezető szerv iratairól /járási, városi stb. bizottság/ és egy az alapszervezetek iratairól. A fontosabb fondképző szerv működéséről az archivumok történeti tájékoztatót készítenek, amely fontos intézménytörténeti és levéltártörténeti adatokat tartalmaz. A begyűjtött iratanyagot az archívum raktárában logikus rendszer szerint csoportosították. Az 19^-1956. évi - lezárt fondok - iratait fondonként, az évenként kiegészülő fondokat évek szerint helyezték el. Az iratanyagok a rendezés során kapják meg a végleges archívumi jelzeteket. A pártarchivumok állomáriyába tartozó iratanyagok nyilvántartása is fondok szerint - a beérkező és kimenő dokumentumok könyvében^-a fondkartonon és a fűádok nyilvántartó könyvében - történik. #