Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös külügyminiszteri állás kialakulása és funkciója / 37–74. o.
- 61 minisztérium ne legyen birodalmi kormány. Nem is lett. De nem azért mert a Monarchia politikájának leglényegesebb pontjain a magyar, vagy az osztrák kormány politikája maga alá gyűrte a közös, birodalmi érdekeket képviselni hivatott közös minisztériumot. Hanem azért, mert a közös minisztérium hatáskörét csupa negatívumban hat : ápózták meg s a Monarchia államapparátusának csúcsán igy támadt vákuumban egyre könyebben érvényesülhetett a külügyminiszternek a Staatskanzlertől örökölt, ugyancsak definiálatlan hatalma. Mégpedig annál könnyebben, minél inkább vesztettek jelentőségükből a közös minisztérium eleve sem komoly, parlamenti ellensúlyának számitó delegációk. Az "egy szellem, egy akarat" elve, amelyet ebben a klaszszikus formában Metternich fogalmazott meg, soha oly tisztán nem érvényesülhetett, ha nem is a leglényegesebbnek tűnő kérdésben, a hadüzenet időpontja meghatározásának kérdésében, mint akkor, amikor a birodalom történetének talán legjelentéktelenebb államférfi'a ült az államgépezet legfontosabb pontján. JEGYZETEK 106/ Például: az 1864. május 2-4 /K.Z. 1526-864-M,R.Z.1272./ minisztertanácsban a külügyminiszteren, rendőrminiszteren, államminiszteren s más minisztereken kivül ott volt az államtanács elnöke, a horvát-szlavón udvari kancellár, a magyar udvari másodkancellár. Az 1865. február 6-in /K.Z. 439/ 1865.-M.R.Z. 134-2/ a külügyminiszteren, rendőrminiszteren, államminiszteren stb. ... kivül a magyar udvari kancellár, az erdélyi udvari alkancellár. Az 1865. július 29-in /23441/1865.-M.R.Z. 1/1865/ a külügyminiszteren, államminiszteren stb... kivül a magyar udvari kancellár, az erdélyi udvari kancellária vezetője. Redlich i.m. passim /a függelékekben/ ezekből az időkből is hoz minisztertanácsi jegyzőkönyveket, a résztve-vok teljes névsorával. 107/ Ez abban az irattári eljárásban is megnyilatkozott, amely a miniszteri konferenciák "teljesjogú" tagjait nemcsak a jelenlevők köaött sorolta fel, mint a "nem-teljesjoguakat", hanem velük a jegyzőkönyv szövegének tudomásulvételét aláírásukkal is igazoltatta a jegyzőkönyvnek tudomásulvételi /"zur Einsicht"-/ felzetivén.
