Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Kanyar József: A hatalom átvétele és megszilárdítása az ellenforradalom első hónapjaiban Somogy megyében / 75–115. o.

- 78 ­megválasztásukat csupán adminisztratív útra terelte a Megyei Nemzeti Tanács. A községek "a polgárság óhaja szerint" legalább három, a na­gyobb községek hat, a jegyzői székhelyek pedig 12 jelöltet küldhet­tek - tetszés szerint - a járási nemzeti tanácsokba. Az igy megala­kult járási tanácsoknak pedig 5-5 tagot kellett delegálniok a tör­vényhatósági nemzeti tanácsba. Mi volt a teendője, s milyen jogköre volt a Nemzeti Tanács­nak? A Megyei Nemzeti Tanács által a falusi nemzeti tanácsok számá­ra kiadott "Mi a teendő?" c. körlevél négyszer húzta alá a legfőbb célt; a közrend megtartásának döntő fontosságát. Ez a békesség az osz­tálybéke közrendje volt. "Ne engedjenek olyan felfogásnak helyt ad­ni, hogy egyik osztályt kikezdjék, ez a kikezdés egy 24 óra alatt oda fog vezetni, hogy másnap a nép egymás ellen tör és akkor bizonyos, hogy elveszett édes hazánk." A közrend érdekében a megyei, a járási és a községi hatóságokkal karöltve kellett dolgozniuk a tanácsoknak a személy-és vagyonbiztonság előmozdításában is. E mellett hatáskö­rükbe utalták még az uradalmakban dolgozó gazdasági cselédek és mun­kások szemmeltartását, termelésre és munkára való ösztönzését. Ám ezekkel a negatívumokkal nem elégedtek meg az uj idők sze­lét érző nemzeti tanácsok, hanem többhelyütt aktiv igazgatási fela­datokba is bonyolódván, adót kivető tulkapáéokra is vállalkoztak. 2 így maga a belügyminiszter is kénytelen volt figyelmeztetni őket. /történelmi érdemeik elismerése mellett/, hogy a viszonyok normali­zálódása következtében a közigazgatási hatóságokra ruházott törvényes hatásköröket nem léphetik tul, hanem csak véleményező és tanácsadó testületekként támogathatják azokat és dolgozhatnak mellettük. így a tanácsoknak rendelkezési, és végrehajtási joguk nem volt, hanem a Megyei Nemzeti Tanács és alispán mellett, a járási pedig a főbiró mellett, mint tanácsadó, segitő testület működhetett közre. A véle­ményeltérések vitájában mindig a magasabb fokú és a magasabb szintű nemzeti tanácsnak kellett döntést hoznia.

Next

/
Thumbnails
Contents