Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Kanyar József: A hatalom átvétele és megszilárdítása az ellenforradalom első hónapjaiban Somogy megyében / 75–115. o.

- 77 ­A megye az utolsó törvényhatósági közgyűlését 1918. nov.4.-én tartotta. A "24 óráig tartott forradalom-kivivta uj korszak" /gróf Széchenyi Aladár főispán megnyitó szavai/ közgyűlése "megalakultnak" mondta ki Somogy vármegye Nemzeti Tanácsát, annak "egyhangú felkiál­tással való megválasztását". Az ünnepi ülésen a kölcsönös eskütételek után / - a Nemzeti Tanács elnöke az alispánnak, az alispán és a vár-r megyei tisztviselők pedig a Nemzeti Tanács elnökének tették le az es­küt,-/ megválasztották az elnökséget, amely gróf Széchenyi Aladár főispán elnökből, Kacskovics Lajos, Gaál Gasíton és Nagyatádi Szabó István hármas alelnökségéből állott. Ettől az időtől kezdve csaknem egy esztendeig /1919« okt. 13-áig/ nem ülésezett a törvényhatósági bizottság. Nevében az első időszakban a közigazgatási bizottság foglalt állást határozatilag azokban a kényes kérdésekben, amelyeket a vármegye két déli járásának, a barcsinak és a szigetvárinak a szerb katonaság által történt meg­szállásába megyét kettészakitó demarkációs vonal problémája vetett fel. A közigazgatási bizottság ekkor arra utasitotta a két járás fő­bíráját, hogy a demarkációríális vonalon túli, a megszálló katonaság által kiadott - nem törvényes és nem jogos - rendelkezéseket a járás érdekeinek szem előtt''tartásával a legjobb belátásuk szerint vegyék figyelembe s eleve felmentette őket a felelősség alól ilyes fajta intézkedéseik végrehajtásáért. /Ezt•megelőzően a közigazgatási bi­zottság a belügy-és a hadügyminiszternél rámutatott arra, hogy e kény­szerű korlátozó intézkedések nagy károkat okoznak a vármegye kereske­delmének, iparának és közgazdaságának, lehetetlenné teszik a megye hivatalos adminisztrációját is, amelynek helyrehozhatatlan károk lehetnek a következményei. A közigazgatási bizottság felterjeszté­seire azonban az illetékes minisztériumoktól semmiféle válasz nem ér­kezett./ A Megyei Nemzeti Tanács megalakulása után a politikai esemé­nyek torlódása már nem tette lehetővé a járási nemzeti tanácsok nép­gyűlés utján való megválasztását, amelyet egyébként az amugyis kor­látozott gyülekezési jog miatt sem bizhattak a népgyülésekre, s igy

Next

/
Thumbnails
Contents