Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös külügyminiszteri állás kialakulása és funkciója / 37–74. o.
- 49 tézik, teljes felelősséggel. A minisztertanács a vitás kérdések megbeszélésének, az ellentétek elsimításának fóruma, A miniszterelnök, funkciója a tanács összehívásában, a miniszterek és más szakemberek meghívásában, a tanácskozás ügyrendjének megállapításában, a tanácskozás levezetésében stb. ... merült ki. Ezek azonban inkább adminisztratív teendők, mint kormányfői feladatok voltak. Amikor Beust báró sokrétű feladatkörének szétválasztására törekedett, funkciója miniszterelnöki, adminisztratív részének intézésére birodalmi kancelláriát /Reichskanzlei/ szervezett. Megállapította ennek ügykörét, amely lényegében a későbbi, legalábbis névében nem létező birodalmi /közös/ miniszterelnök minisztertanácsi elnöki funkciójával kapcsolatos hivatali teendőket ölelte fel. A kiegyezés utáni Monarchia nem egy szervének hatáskörét negatívumokban állapították meg, mintegy ebben a jelenségben is tükröződvén a társadalmi viszonyok és az államberendezés ellentmondásossága. így történt a Reichskanzlei ügykörének elhatárolása esetében is. Beustnak pár nappal birodalmi kancellári kinevezése után, 186?, június 27-én az uralkodóhoz e tárgyban intézett felterjesztése a Reichskanzlei funkciója megállapításának alapelveként azt szögezte le: ide tartoznak mindazok az ügyek, amelyek szorosan véve sem a külügyminisztérium, 'sem a ciszlajtán országok adminisztrációjával nincsenek közvetlen kapcsolatban, továbbá a lényegükben politikai jellegű s olyan ügyek, amelyek bizonyos mértékig az összbirodalomra vonatkoznak. /142/ A birodalmi kancellári cim eltörlésével elenyészett a Reichskanairei elnevezése is, ügykörét a közös külügyminisztérium elnöki osztálya /Prasidialsection/ látta el. /143/ A 48-as minisztertanácsi statútum egyik pontjában azt mondja, hogy ha a miniszternek az alája rendelt udvari hatóság /Hofstelle/ a dolgok kollégiumszerű megbeszélése utján létrejött határozatával szemben aggályai vannak, akkor ezt felfüggesztheti és megvitatás végett a minisztertanács elé viheti. /l44/ A szabályzat M Hofstelle H-ről beszél. A miniszterelnök lényegében nem volt kormányfő. Amikor pedig a közös minisztérium megalakult, a minisztérium fejének minisztertanácsi elnöki teendői egy tisztán adminisztratív szerv, a külügyminisztérium elnöki osztályának működésében summázódtak. A kiegyezési törvény magyar változata csupa negatívumban határozta meg a közös /birodalmi/ minisztérium hatáskörét és funkcióját. A magyar politikai élet ellenzéki szárnya /hallgatólagosan kormánypártja is/ a Monarchia összeomlásáig nem szűnt meg hangoztatni, hogy a közös minisztérium nem kormány, csupán két független ország alkalmi egyesüléséből adódó közös ügyek intézésére hivatott, legfőbb adminisztratív szerv. Ezek a követelések, ha nem is indító okaikban és ha nem is szándékaikban, de más-más utón, végső céljaikban egybevágtak a Habsburg-birodalom legfőbb kormányszervének szerepéről, funkciójáról évszázadok óta kialakult gyakorlattal, sőt részben e gyakorlat elméleti megfogalmazásával is.
