Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - FIGYELŐ - Bocskov, V. N.: A levéltárosok találkozói a dolgozókkal: Voproszi Arhivovegyenyija, 1964. 1. / 270–273. o.

- 271'. -A tényanyagban gazdag elbeszéléseket készítettek* Azt néhány példával kívánom megvilágítani. Az egyik iskolában egy ilyen rendezvényen a tanulóknak a Kosztromai Területi Állami Levéltár munkájáról, a kosztromai tengerészekről, az Iskola utca /Kosztroma város/ vörténétérái, a mihinszki takácsok 1915* évi sztrájkjáról, és A*V* Lunacsarszkij kosztromai látogatásáról meséltek* A levéltárról szóló beszámolóban alig beszéltek a levéltár történetéről, hanem annak tartalmáról, az egyes fondok őrizetbevételének történetéről,, a levéltári munka sokoldalúságáról és romantikájáról számoltak be* Az előadások ilyen felepitese érdekessé tette a beszámolót, és az előadók igy elkerülhették a hivatalos és száraz formákat* Az iskolások érdeklődéssel hallgatták a kosztromai tengerészekről /Nyevelszkij és, Butakovij admirálisokról és másokról/, a hazájuknak tett szolgálatikról és szülőfölddel tartott kapcsolatukról szóló előadást* Az előadás forrásául a tematikai—módszertani katalógus alapján feltárt levéltári iratok és a nyomtatott irodalom szolgált* Az Iskola utcáról szóló előadásban az utca XVII« századi keletkezéséről, az épületek épitési idejéről, az utca hires lakóiról /Karcev zeneszerzőről, az egyik legelső szovjet repülőről, B«Herszon- ~ szkijről/ esett szó* Az előadás a telek- és összeirási könyvek, a régi lakók visszaemlékezéseire és a helytörténeti kiadványok adataira épült* —*t A találkozók szervezői tehát előadásaikban különböző fajta forrásokat használtak fel: levéltári anyagot, visszaemlékezéseket /természetesen csak pontosságuk ellenőrz'ése után/, helytörténeti kiadványokat és különböző kézikönyveket•.A nagymennyiségű forrásanyag ala~ pos átnézése lehetővé tette* hogy a,legérdekesebb tényanyagot válaszszák ki. A "Levéltárosok vendégségben" találkozók megszervezésénél számításba kell venni a hallgatók összetételét* Ha gyárakban tartják, célszerű a gyár kialakulásának történetével* a munkásosztály forradalom' előtti helyzetével, forradalmi harcaival* a gyárnak az első ötéves tervek idején végbement rekonstrukciójával stb. foglalkozni-* A humán jellegű iskolákban a helytörténet fontosabb eseményeiről, a lakott helységek történetéről, a technikai jellegű iskolákban a tudomány és technika /helyi születésű/ kiemelkedő képviselőiről lehet beszélni* "Az előadások tematikájának változtatása nemcsak a különböző hallgatóság, de a szervezők szempontjából is fontos* Az a levéltáros, aki mindig ugyanazt a szöveget mondja el,.- végül elveszti érdeklődését előadása iránt. Uj témát dolgozva ki, kiszélesíti látókörét, elmélyíti helytörténeti ismereteit, elsajátítja a kutatómunkához szükséges