Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - FIGYELŐ - Sehtman, E. Z.: Helytörténeti szöveggyűjtemény: Voproszi Arhivovegyenyija, 1964. 1. / 263–269. o.
- 269 tok archeográfiai feldolgozását , minthogy a tankönyv egyes részei készen állnak* Bár elég sok tapasztalatot szereztünk az iratanyag archeográfiai feldolgozásában a forrásgyűjtemények terén, a "Szöveggyűjtemény" sajátosságai miatt mégis sok nehézséggel kell szembenéznünk, A "Szöveggyűjteményét az olvasó tömegek számára készitjük - nemcsak a tanárok, de a tanulók számára is* Éppen ezért, véleményünk szerint az irat.ok feldolgozása is egyszerűbb kell hogy legyen, mint a forrásgyűjteményekben volt* Erről meggyőződtünk, amikor alaposabban tanulmányoztuk e szempontból a Szovjetunió és Ukrajna történetéről készite"fct szöveggyűjteményeket. Vegyük például az iratok cimének kérdését*. Mig a forrásgyűjteményekben a cim általában az iratfajta,, szerző, cimzett megjelölésével kezdődik, és csak ezután kerül sor tartalmának ismertetéséré, addig a "Szöveggyűjteményében a tartalom a legfontosabb* A cimnek rövidnek kell lennie, és rögtön arra kell irányitania a figyelmet, hogy miről számol be az irat. A "Szöveggyűjtemény"-ben arra sincs szükség,, hogy felhivjuk a figyelmet a szövegközlés sajátosságaira: a kihagyott részekre, érthetetlen szavakra stb. De ez korántsem jelenti azt, hogy "szabadon" kezelhetjük a szöveget. Arra sincs szükség, hogy jegyzetben tárgyaljuk az irat eredetiségének fokát. Csak annyi fontos, hogy világosan kiderüljön, milyen forrásból vettük az iratot, A "Szöveggyűjtemény" tagolása a Szovjetunió és Ukrajna történetének általános periodizációjátsköveti* Tekintettel arra, hogy a XIX, század előtti korszakot csak néhány tucat irattal ábrázoljuk, ezeket csak két-három fejezetbe csoportosítjuk. De a későbbi korszakokban is igyekezni fogunk elkerülni az anyagnak kis részekre való aprózását* A tervek szerint a "Szöveggyűjtemény" 10-12 fejezetből fog állni',. Ezek pontos cime és kronológiai kerete még'nincsen megállapítva, A fejezeteken belül az iratok időrendben követik egymást* Minden fejezet elé rövid bevezetőt tervezünk, melyek bizonyos magyarázatot adnak az iratokról és módszertani tanácsokat arra nézve^ hogyan használhatók fel a kiadott dokumentumok a történelemórákon, A már emiitett esemény-krónikán kivül a "Szöveggyümtemény"-t földrajzi mutatóval látjuk el*. Ezzel ki is merül tudományos-felvilágositó apparátusa, mert véleményünk szerint tankönyvben nincs szükség nehézkes függelékekre, széleskörű tudományos-felvilágositó apparátusra*
