Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Baraczka István: Két magyar vonatkozású kereskedőkönyv külföldi levéltárakban / 240–244. o.

- 243 következtetni, hogy az emiitett kereskedők nemcsak saját városuk, hanem annak távoli környékének ilyennemű szükségleteit is kizárólag Riemer üzletéből fedezték. /Az összeg nagyságának érzékeltetésére megemlítjük, hogy pl* Nagyszombat /Trnava/ város 1542. évi teljes bevétele 4300 forint 21 dénárt tett ki, és ezzel szemben a legdrágább süveg ára, amivel eddig találkoztunk 1 forint, és ez esetben arról van szó, hogy Nádasdy Tamás részére az 1540-es években egy tafota süveget vásárolnak ennyiért. Egy átlagos süveg ára 20 dénár körül mozgott./ Ilyen körülmények között az a kérdés is önként adódik, hogy miféle kalapokról van itt szó* A latinul pileus-nak, németül Hut-nak és a magyarban következetesen süvegnek nevezett áruféleség, amely Riemer kereskedőkönyvében a német Hut szóval van feltüntetve, minden további nélkül korántsem jelöl, véleményünk szerint, azonos tipusu és értékű árufogalmat. A XVI. század közepére vonatkozó áruismereti kutatásaink arra mutatnak, hogy a megjelölt időszákban igen sokféle süveg volt nálunk használatban. így tudunk: huszársüvegről, esősüvegről, hálósüvegről, tafota süvegről stb. . Mindezek figyelembevételével könnyxbben megérthetjük a magyar kereskedők Riemernél eszközölt vásárlásait* Nem is kell talán külön megemliteni, hogy a kereskedőkönyv magyar vonatkozásain tulmenoleg, rpndkivül becses gazdaságtörténeti adatokat tartalmaz és csak futólagos tanulmányozása is meggyőzheti a kutatót arról, hogy a könyv filmrevétele és az Országos Levéltár filmtárában való elhelyezése nyeresége lenne filmtári gyűjteményünknek. A másik'kereskedőkönyvvel Krakkó város levéltárában találkoztunk. Ez az úgynevezett Neusandez-i kereskedőkönyv. A könyv két kötetből áll. A XVI» század közepétől csaknem a XVII. század közepéig tartalmaz bejegyzéseket,~A könyvön feltüntetett keltezés mindenképpen hibás, mert a feltüntetett 1623 évszámot követően még jócskán találhatók benne bejegyzések. A kötetek levéltári jelzeté AD 155 és 156. Jelentőségében nem éri el Riemer kereskedőkönyvét, mert a benne talált magyar kereskedőknél például nincsen.

..I. bejegyezve lakóhelyük, mindössze a nevek maguk utalnak a kereskedők nemzetiségére. Az emiitett kereskedőkönyvben szereplő magyar kereskedők /legalábbis amelyeket a rendkívül"nehezen olvasható szláv nyelven vezetett kereskedőkönyvből határozottan űBg lehetett állapitani/ a következők: Varga István. Warga István Borbély .Mátyás. .... . . Derzsefy Ferenc Derzzefy Ferencz Derzsefy János Derzzefy Janus Kajda István Kayda István Pécsi János Peczi Janus Kádas István