Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

- 221 Egyetértett azzal is, hogy jó lenne a demográfiai adatokat jobban kibővíteni. Azonban itt mindig azt a kérdést is szem előtt kell tartanii hogy a lexikon nem demográfiai kötet, az önmérséklet itt is fontos. A legtöbb/adat, amitdr. Thirring Lajos hiányolt a szerzők anyaggyűjtésében, - a megyei múzeumban tárolva rendelkezésre áll. Azt a kérdést,hogy a bevezetés helyes-e vagy nem helyes, véleménye szerint lehetne vitatni. Olyan megyénél, ahol van megyei monográfia, esetleg elmaradhat. Amikor a kézirat elkészült, nem volt bevezetés, a kötet lektorai, főleg Ember Győző főigazgató kivánták és a szerzők is ugy gondolták, hogy hozzátartozik egy ilyen kötethez. Azt lehet vitatni, hogy a bevezetést méginkább településtudományi szemlélettel kell megtölteni, mint eddig, mert a demográfiai szemlélet erősebben érvényesült* •' Ila Bálint válaszában néhány tárgyi kérdésre szorítkozott. így arra, hogy hogyan kellett volna felhasználni azt a sok irodalmi anyagot, amit a szerzők hoztak felszinre. Válaszának másik része szervezeti kérdésekre vonatkozott. A hozzászólók ugy látják, hogy a szervezésnél kellene segiteni. Ha nem kell két embernek vesződnie vele, gyorsabban érhető el eredmény. Ami a felvetett problémákat illeti, az együttműködésre is nagy szükség volna, Jugoszláviával és Ausztriával is. Nagy szervezet foglalkozik ilyen kérdésékkel ezekben az országokban, külföldre is küldenek kutatókat. Megemliti, hogy Csehszlovákiában 1963-ban volt egy történeti kongresszus és ott mutatkozott is hajlam az együttműködésre. Felmerültek különböző problémák, mint pl* az, hogy miért áll a következő kitétel e lexikonban: "a jobbágyok adták-vették a földet", - ez is helyi jelenség, több esetben találkozott olyan megjelöléssel, hogy a jobbágy 3 nemesi telket vett. Zalában is van ilyen jelenség* A XVI-XVII. sz. bizonytalan viszonyaival magyarázta, akkor még a jogviszonyok lényegesen lazábbak voltak, mint később. Teljesen egyetért azzal, hogy a forrásanyagot részletesebben kell feltüntetni* Ez is takarékossági szempontok miatt történt igy. A pecsétmellékletekkel kapcsolatban hangsulyozta,hogy ezek beiktatására a tördelés után került sor* Az üres helyekre lehetett pecsétet elhelyezni. Sinkovics István felvetette, hogy lehetne a népesség mezőgazdasági statisztikai adatait vizsgálni a XVIII* századból. Sajnos, ezek nehezen formálhatók'statisztikai adatokká, ezért maradtak ki. ., .. - . . . ..... A vitát dr» Beér János egyetemi tanár összegezte. - Örömmel állapította, meg, hogy a mü módszerét,'használhatóságát, értékét illetően a vélemények pozitivok voltak. Ez véleménye szerint azért lényeges, mert a Jogi Karnak egyik tanszékvezetője volt a kötet szerkesztője, e sorozat elindítója, egyben a kötet egyik szerzője. A vita azt is tükrözte, hogy a helytörténeti kutatásoknak növekvő jelentősége van. Hozzátette, hogy századunkban a határterületi tudományok nagyon is előtérbe léptek* A határ-, területeken való kutatás a tudományos haladás jelentős tényezőjévé vált. Ezt ebben a munkában is fel lehet fedezni, hiszen egy uj műfajt hozott létre a különböző rokontudományokból. - - ...... A vitának az volt a fő célja, hogy a további munkának adjon segitséget, E tekintetben igen hasznosnak nevezhető, hiszen a birálók, hozzászólók megjegyzései alapján sok érdekes, hasznos szempont merült fel, amit a további köteteknél hasznosítani lehet. Kiemelte Beér professzor azt is - a bírálatokkal egyetértőleg -, hogy ennek a nagy és országos jelentőségű vállalkozásnak a