Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1964-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 175–205. o.

- 192. ványok ugyancsak a nagyközönség használatára készültek* Másik alapcéljuk a történelemoktatás támogatása* Az uj tanterv, amely 1965-től fokozatosan lép érvénybe, fokozottan szorgalmazza a történelemtanításban' a helytörténelem bevonását mind az egyes órák anyagába, mind önálló, csak helytörténeti kérdésekkel foglalkozó órák tartásával. Ezen a téren jelentenek a levéltárak kötetei hathatós támogatást a történelemtanításnak. A történelem szakkörök feldolgozható anyagot találhatnak bennük,. Leginkább a helyi tanárok használhatják a saját vidékük anyagát közlő köteteket, de másutt tanító tanároknak is jó szolgálatot tesznek éppen az általános törvényszerűségek helyi bemutatására, a szakkörök pedig egyes vidékek fejlődését vethetik össze a kötetek alapján«X964-ben ujabb kötettel gyarapodott e sorozat. Dr. Horváth-Zoltán nagy gyakorlattal és biztos kézzel válogatott több mint száz dokumentumot publikál Sopron város és megye múltújából, az "érdeklődő olvasónak" és a helytörténettel ismerkedő tanulók- . nak szánva müvét. Bevezetésként igen világos és áttekinthető képet rajzol Sopron város és a megye történetéről, amelyben jól érvényesül a szerző által az egész kötet céljául kitűzött törekvés: az "országos események helyi vetületben való bemutatása." Az alapos ismertetés a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális kérdésekre egyaránt kitér. Nagyon hasznos, hogy a történelmi bevezető után a megye és a város levéltárának ismertetése következik, hisz helyes minden alkalmat megra-. gadni levéltáraink ismertetésére. A szemelvények hét^korszakra csoportosítva, időrendben következnek* Minden szemelvény után magyarázat jön. Ezek az érintett kérdés tágabb összefüggéseit, valóban történelmi hátterét, illetve a fejlődés vonalát mutatják meg* Ezzel a módszerrel sikerül elérni, hogy a különálló szemelvényekből végül az olvasó számára a történelmi folyamat bontakozik ki. A szemelvények kiválogatásánál a szerző nem szorítkozott a Soproni Állami Levéltár anyagára, hanem - igen helyesen - azt máshol fellelhető forrásokkal is kiegészítette. Ebből következik, hogy nemcsak Sopron, hanem a soproniak esetleg másutt lezajló történetét is kapjuk. A középkori rész bemutatja a város kezdeteit, a belső harcokat és a feudális anarchia elleni"küzdelmeket, a vallási kérdések alakulását. A XIV, századi magyar-latin szójegyzék és a XV. század végi magyar virágének a város középkori magyar műveltségét is tükrözi. A török kori rész a város és megye népének sokirányú'nehéz küzdelmét mutatja: török támadásokat, a szabadságharcokat, a vallásháborúk viharait, a kuruc kort, a pestisjárványt és a tűzvészt. Szemmel kis érhetjük a nemes és polgár ellentétét, a parasztság osztályharcát és a kereskedelem alakulását, Lackner Kristóf humanista körének működése azt is bizonyítja, hogy Sopron a zűrzavarok között is magas kultúrát tudott teremteni, Igen gazdag a XVIII. század és a reformkor bemutatása is. A szabadságharc alatt a város majdnem állandóan császári kézben volt, mégis hazafiságának, szép dokumentumait láthatjuk.