Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Kanyar József: A helytörténet-kutatás időszerű kérdései a Kaposvári Állami Levéltárban / 157–174. o.

- 163 Ám cikkünk nem lenne teljes, ha befejezésként nem szólnánk röviden arról, hogy milyen tennivalókat jelent hazánk felszabadulásának 20. évfordulója a levéltári és egyéb helytörténeti kutatások számára. Minél inkább közeledünk egy-egy ilyen történelmi évfordulóhoz, annál inkább nyugtalanit bennünket az a körülmény, hogy a helytörténet-kutatás és irás alapvető munkálatait intézményesen mind a mai napig nem tudtuk megoldani és az e munkálatokkal együtt járó nehézségek felett még mindig nem tudtunk úrrá lenni. Az egyik legproblematikusabb nehézség az, hogy egy-egy területi levéltár nem őrzi mindazokat a fondokat egyhelyütt, amelyek az illetékes területre vonatkozóan egy helyen kellene, hogy feltalálhatóak legyenek. Közismert dolog, hogy egy-egy megyére vagy városra vonatkozóan nem csak az illetékes területi levéltárakban, hanem a szomszédos területek állami vagy egyházi levéltáraiban, s az országos főhatóságok központi levéltáraiban is találhatók adatok, iratok. A technika századában az anyagösszegyüjtés elvégzésére a mikrofilmezés lehetőségét használhatnánk fel. E körülmény - természetesen feltételezi és sürgeti a területi levéltárak korszerű kutatótermi felszerelését is. "A helytörténeti adattár első segédkönyvei: a levéltár alap- és ismertető leltárai, különféle szintű tematikai feltáró cédulái, s nyomtatásban is megjelent fondjegyzéke. Ezt szolgálják majd mindazok a kiadványok is, amelyek más megye által már sikeresen megoldva, egyre ' jobban követelik egy helytörténeti olvasókönyv mielőbbi összeállit ásat, valamint a tájtörténeti alapvető forrásmunkák 'közrebocsátását és egy korszerűen összeállított és megszerkesztett helytörténeti lexikon mielőbbi elkészitését. Néhány megye tanácsának végrehajtó bizottsága és . művelődési osztálya e téren jóval megelőzött bennünket, /Veszprém, Zala, Fehér stb. negyek./. ím a közvetlenül előttünk levő nagy feladatra tekintve, nézzünk körül soronlevő kutatómunkáink és feladataink területén. Lássuk, melyek lennének azok a fontosabb levéltári fondok, amelyeknek átkutatása nélkülözhetetlen egy felszabadulási helytörténeti adattár összeállításánál? Mindenek előtt azoknak az iratoknak az ismerete a legfontosabb, amelyek utalnak az élet megindulására, a kezdeti lépésekre, a népi demokratikus államigazgatás első időszakára. De nem csak e korszak államapparátusának a működése közben keletkezett iratok a fontosak e korszak kutatásánál, hanem mindazon néphatalmi szervek működése közben keletkezett fondok is, amelyek az adott időpontban már a proletárhatalom előkészítői voltak /nemzeti bizottságok, üzemi bizottságok, földigénylő bizottságok, igazoló bizottságok, különféle népi bizottságok stb./. Igen jelentős értéket képviselnek azok az iratok, amelyek a harci cselekmények történetére vonatkoznak. Igazoló bizottsági jegyzőkönyvek közigazgatási iratok stb.,. nagyon sok adatot tartalmaznak az egyes falvak kiüritésére, a háborús cselekményekre, a községek felszabadítására vonatkozóan is. Néha arra is kell figyelnünk, hogy az egyes községek által megadott felszabadulási időpontok nem felelnek meg a valóságnak, miután a Vörös Hadsereg előőrseinek és reguláris csapatainak az érkezése között igen sokszor jelentős dátumbeli eltérések mutatkoznak.