Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács kialakulása / 59–102. o.

- 99 ­irták a jegyzőkönyvek tudomásulvételi /"zur Einsicht"/ felzetén a jegyzőkönyveket, inig a minisztertanácsokra meghívott szakemberek /I867 február 14-én a leendő, magyar minisztérium tagjai/ névso­rát csak a jelenlevők között sorolták fel. "Instruktion für das Gesamtminísterium". Szövegét, alapos elem­zés kíséretében, közli Recllich i.m. II. köt* 408-4-09. 1. - on a jegyzetben. A beszéd szövege Redlich i^m. II. köt, 406-408. 1. Ugyanott a po­litikai helyzet elemzése is. A birodalmi kancellári cim eredetéről és a birodalmi minisztéri­um kifejezés jelentőségéről később még részletesebben szólok. "eine Ausdrucksweise für das, was man "gemeinsam" mennt." A január 30-i ülésen /K.Z. - M.R.Z. 9./ Andrássy egyfelől hang­súlyozta, hogy az uralkodó szuverén joga a címadományozás, így a birodalmi kancellári cim adományozása is. Másfelől: "... der ungarischen Delegation gegenüber erscheine der Reichskanzler nur als gemeinsamer Minister des ftussern und das genüge." A 31«-i miniszteri konferencián /K.Z. - M.R.Z. 10./, az inter­pellációra adandó válasz vitája során, ismét leszögezte, hogy Magyarországra a birodalmi miniszteri cim nem törvényes, s ha szolidáris is a birodalmi minisztériummal, e cim magyarországi használata esetén a magyar kormány elveszitené parlamenti több­ségét. Beust szerint "der Ausdruck "Reichsminister" sei gewahlt worden, um eine bestimmte Terminologie in das Gesetz zu bringen, der Wesenheit nach sei er gleichbedeutend mit "gemeinsam". Igen jellemző az az expediens, amelyet Andrássy választott a Ghyczyék interpellációjával teremtett nehézség kiküszöbölésére: ha már in-? terpellálnak a parlamentben, jobb, ha a kormánypárt részéről hang­zik el iíy kényes kérdésben interpelláció* — A kormánypárt részé­ről Kerkápöly szólalt fel. Kerkápoly mondanivalója lényegében megegyezett Ghyczyékével, emezek Andrássy által abszurdnak minő­sített követelései nélkül /Ghyczyék interpellációjuk 2. pontjá­ban a magyar elem paritását követelték a közös minisztériumban, 3. pontjában pedig azt állították, hogy a magyar kiegyezési tör­vény nem ismeri a közös hadügyminiszteri állást./ - A miniszter­tanácsi jegyzőkönyvekhez mellékelték az interpellációk s az azok­ra adandó, a minisztertanács által jóváhagyott válaszok szövegét. A válaszokból csupán azt idézem, ami szorosan a tárgyunkra tarto­zik: az osztrák delegációk előtt használt "Reich" kifejezéssel nem akarták sérteni a magyar függetlenségét. "Es wurde vielmehr in deutscher Sprache als gleichbedeutend mit den Worten "beiden Teilen der Monarchie gemeinsame Angelegenheiten" angenommen. Idem jede Absicht hiermit einen über die gemeinsamen Angelengen­heiten hinausreichenden Wirkungskreis anstreben zu wollen, ent­schieden in Abrede gestellt wird. A jegyzőkönyvek alakiságáról, a közös minisztertanács működése legsajátosabb iratemlékeinek irattani vonatkozásairól később lesz még szó.

Next

/
Thumbnails
Contents