Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács kialakulása / 59–102. o.
- 76 amelyek a Monarchia uj berendezésének, a dualisztikus államszervezetnek eleve ellentmondásos voltát még jobban aláhúzták. Az I867. február 14-i minisztertanácson már mint kiszemelt, magyar miniszterek vettek részt a tárgyalásokat vezető magyar államférfiak. Ezen az utolsó tanácskozáson dőlt el a vám- és kereskedelemiigyek sorsa. A magyaroknak sikerült elérniük, hogy a vám- és kereskedelemügyeket ne tekintsék a pragmatica sanctioból folyó közös ügyeknek. Ily módon a Monarchia életének gazdasági alapjához tartozó dolgok jelen tős részében a két állam megtartotta függetlenségét. A magyarok kétségtelen közjogi sikerének, amint erről más összefüggésben még lesz szó, távolabbi, a Monarchia sorsát végzetesen befolyásoló kihatásai voltak. Hiszen a császár-királyság gazdasági szilárdságát és hitelét veszélyeztették a vám- és kereskedelemügyekben időről-időre szükségessé váló egyezkedések bizonytalanságával. Az uralkodó 1867. február 18-án kinevezte az Andrássy-kormányt; a magyar képviselőház március 30—án, a főrendiház április 2-án megszavazta a kiegyezést, amely mint az 1867. évi XII. törvénycikk került a magyar törvénytárba. A király a két ország viszonyának közjogi alapjává lett törvényt június 12-én szntesitette. '5 IX A kiegyezési törvény központi gondolata, amely köré fonódnak a többi problémák és a Monarchia uj szerkezetét megszabó intézkedések, a közös ügyek megállapítása. Az I867. évi XII* t.-P. történeti- alkotmányjogi bevezetéssel indokolja a Habsburgbirodalom másik felével közös ügyek szükségességét.' Ez az indokolás, mint egyáltalán a közös ügyek túlhangsúlyozott visszavezetése a pragmatica sanctiora, hiányzik az I867. december 21—i osztrák törvényből. Az utóbbi tömörebben is fogalmazza meg, hogy közösnek a külügyet, az együttes védelem dolgát, a hadügyet, s mindezek anyagi fedezetéhez szükségeik együttes előteremtését, a pénzügyet tekinti.'' A közös ügyek közül azok intézésére, amelyek tisztán a kormányzat körébe tartoznak,'" közös minisztériumot szervez a törvény. Az I867. évi XII. t.-c. 27. §-a értelmében azok az ügyek tartoznak alá, "melyek, mint valósággal közösek, _se a magyar korona országainak, _s_e Ő Felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoznak. E minisztérium a közös ügyek mellett _se-egyik, se másik résznek külön q kormányzata ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat..." Amig az osztrák törvény a közös minisztériumot egyszerű jelzővel mondja "felelős" minisztériumnak, addig a magyar törvény /a 27* §. további részében/ a minisztérium felelősségét konkrétebben is meghatározza: "Felelős lesz e minisztérium minden tagja mindazokra nézve, amik köréhez tartoznak, felelős lesz az egész minisztérium is együtt, oly hiva-
