Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács kialakulása / 59–102. o.

- 74 ­"Delegációs hivatal", más szervektől független ügyintéző szerv hiánya, első pillanatra, jelentéktelen ténynek látszik. Voltaképpen azonban ez is tünete, hivataltörténelmi sikon jelentkező tünete a Mo­narchia legfőbb állami szervei egészségtelen voltának. Az a körülmény ui., hogy a közös külügyminisztérium /a birodalmi kancellária/ bizto­sította a delegációk működésének külső kereteit és technikai feltéte­leit, bizonyos mértékig ugyancsak hozzájárult a közös külügyminiszter csupán nevében nem birodalmi kancellári, abszolutisztikus jellegű, legfőbb kormányzati szervvé fejlődéséhez. Alább még vissza kell tér­nünk ezekre a dolgokra, előbb azonban át kell tekintenünk a delegációk egész feladatkörét, működésük teljes mechanizmusát, E felemás szerv funkciójának igen jelentős mozzanatát a törvények következőképp hatá­rozták meg: ha véleményeltérés esetén az Írásbeli üzenetváltás nem vezet eredményre, a delegációk együttes ülést tarthatnak, de csak a szavazás megejtésére. A képviseleti paritás bizonyitása végett az együttes ülé­sen résztvevő delegátusok számát egymással arányba kell hozni: ahány tag hiányzik az egyik delegációból, annyival le kell szállítani a má­sik delegáció számát. A határozatokhoz, egyébként, mindig abszolút többség szükséges.^ 1 " Egyik delegáció sem avatkozhatik az őt kiküldő parlamentnek, sem pedig állama bármelyik minisztérimának ügyeibe. De ezeket sem köt­heti meg utasításaival az őket kiküldő parlament. ^ A delegációkat évente az uralkodó hivja egybe, az osztrák tör­vény szerint /ll,§,/,az uralkodó által meghatározandó helyre, a ma­gyar törvény /32._§./ szerint oda, ahol éppen akkor az uralkodó tar­tózkodik. A magyar törvény ehhez még azt fűzte hozzá, mintegy kíván­ságképp, hogy az üléseket felváltva Pesten, Bécsben vagy őfelsége va­lemelyik más országának fővárosában tartsák. A delegációk főteendője a közös költségvetés meghatározása, A budget-t a közös pénzügyminiszter terjeszti külön-külön a két dele­gáció elé, miután azt előzően mindkét kormány resszortminiszterével megtárgyalta. A delegációk által elfogadott költségvetésről a kiküldő parlamentek már nem vitatkozhatnak. Ezért is tartották az osztrákok rossznak a delegációk intézményét, hisz, elvben, több joga volt, mint annak a szervnek /a magyar országgyűlésnek és az osztrák Reichsratnak/, amely őket kiküldötte. A valóság azonban nem ez volt. Annak ellenére sem, hogy - mint korábban is céloztam rá - mind magyar, mind osztrák részről megkísérelték a budget megszavazásán tul magasabb, sőt legma­gasabb szintű parlamenti vita fórumává tenni a delegációkat." A közös budget-hez való hozzájárulásnak arányszáma /százalékos hányada/ a kvóta. Ennek megállapítása utólagos egyezmény alapján tör­ténik. Mindig pontosan meghatározott időre s lehetőleg a két állam törvényhozása utján. A két parlament egy-egy deputációt /a kvóta-de­putációt, amelyet nem szabad összetévesztenünk a delegációkkal/ küld ki. E két küldöttség az illetékes'resszortminisztériumok segítésével javaslatokat dolgoz ki az arányra vonatkozólag* A javaslatot azután a magyar és az osztrák pénzügyminiszter országának törvényhozása elé terjeszti megvitatás és döntés végett. A parlamentek határozatukat az illetékes minisztériumok utján hozzák egymás tudomására. Ha azok

Next

/
Thumbnails
Contents