Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.
- 42 Ez utóbbi munkát azonban a legtöbb helyen nyugdijasokkal végeztették, az idei évben a jelek szerint a takarékosság jegyében nem alkalmaznak nyugdijasokat és az irattári munka leáll. Kedvezőtlenebb a helyzet a vállalatoknál, amelyek közül csak kevésnél van feladatait értő és állandó levéltáros. így az irattár külső rendje létrejön ugyan, de az abban dolgozók általában csak mechanikus selejtezés végrehajtására képesek /pl. könyvelési bizonylatok, rövid ideig őrzendő iratok kiselejtezésére/. Bonyolultabb, egyéni válogatást igénylő selejtezéseknél vagy a levéltáros maga kell, hogy átnézze az anyagot, vagy számolnia kell.azzal, hogy a levelezésben rejlő, az iratok tömegéhez képest kisszámú, tartalmilag azonban fontos irat veszendőbe megy. Még rosszabb a helyzet a termelőszövetkezeteknél, amelyek legtöbbje nem csak irattározási, hanem ügyviteli, iratkezelési nehézségekkel is küzd, s a levéltárosnak kiszállásai alkalmával gyakran egészen primitiv követelményeket kell az iratkezelést végző személyeknek megmagyaráznia. Az irattárak tekintetében tehát a zalaegerszegi tapasztalatok szerint is nagyon sok még a teendő. A Gyulai Állami Levéltár annak az óhajának ad kifejezést, hogy jogszabály kötelezné az iratképző szerveket meghatározott személyi létszám mellett főfoglalkozású irattáros alkalmazására. Enélkül szerinte az irattári helyzet évről—évre rosszabbodnék, s ezzel kapcsolatban a levéltárügy nehézségei is egyre növekednének. Az egészséges fejlődés érdekében a Szegedi Állami Levéltár a levéltárak ellenőrző és igazgatási munkájának lehető csökkentését kívánja, Szerinte arra kell törekednünk, hogy az iratképző szervek iratképzésének és irattározásának felügyelete részünkről minél kisebb területre szorítkozzék* A levéltárak számára elsősorban az iratkezelési intézkedések tervezeteinek véleményezése terén kell szerepet biztosítani. Az államigazgatási munkát a levéltárakban minél kisebbre kell korlátozni, hogy minél több erőt fordíthassunk a levéltári anyag feldolgozására. Az anyakönyvi másodpéldányok őrizetét és kezelését lehetőleg más szervekre kellene bizni. Magam is ugy vélem, hogy a levéltáraknak csak olyan feladatokat kell magukra vállalniok, amelyeket megoldani képesek, és amelyek elvégzésére hivatottak* Az ügyintéző szervek szakmai, iratkezelési és irattározási munkájának megjavitása elsősorban nem levéltári feladat, a fejlődés a levéltáraktól függetlenül is - minden kedvezőtlen tapasztalat ellenére- kétségtelenül e munkák színvonalának emelekdésének irányába mutat. A levéltárak területi munkájának korlátozása kérdésére később, az egyes munkafajták tárgyalása során még részletesebben kitérünk. B. A levéltári munka speciális jellege A Szombathelyi Állami Levéltár észrevételeiben rámutat arra a