Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.

- 18 Nem tudom itt felsorolni és méltányolni a levéltárakban vagy azok részvételével rendezett valamennyi kiállítást. Hiszen ezek is ott szerepelnek a LOK évi jelentéseiben általában azonban azt kell mondanom, hogy az előbb nem emiitett levéltáraknak ilyen irányú tevékenységét fokozni kell. Ha ma még elég általános a levéltári anyag jelentőségének fel nem ismerése és ennek egyik következménye, hogy értékes levéltári anyag megy veszendőbe, ezen csakis felvilágosító munkával tudunk segiteni. Erre egyik legalkalmasabb módszer a kiállitások bemutatása és az iskolákkal való szoros kapcsolat; az iskolalátogatások száma elég nagy a levéltárakban /és ez a helyes kapcsolat, nem pedig általános- és középiskolások kutatóként való jelentkezése/, de növelni kellene a vándorkiállításokat is az iskolákban. Valahányszor levéltári anyagot ismertetünk, tegyük hozzá, hogy ez csak levéltárba tartozik, nem lehet tetszés szerint magánembernek gyűjteni, mint a bélyeget. Utóbbi időben ugyanis ilyen jelenségek is vannak. Természetesen a kiadványoknál emiitett tudományos alapossággal készitett népszerű kiadványaink is a népművelést szolgálják. Ezt szolgálják a levéltárosok levéltári anyagra felépülő, rádióban tartott előadásai, melyekben személy szerint Kársai Elek és Krizsán László kartársaink excellálnak; a levéltárak közül a Győri Állami Levéltárnak vannak a helyi stúdióval a legjobb kapcsolatai. Ha már a rádiónál tartunk, meg kell emliteni Benda Kálmán az "Emlékezzünk régiekről" sorozatban elmondott 7 levéltárismertetését, melyek nagyon jól szolgálják a levéltárügyet. . A népművelést szolgálják a helyi sajtóban megjelent apróbb cikkek. A helyi sajtóval a győri, szentesi, székesfehérvári és zalaegerszegi állami levéltáraknak vannak a legjobb kapcsolatai. Itt emlékezem meg a Levéltári Osztálynak arról a törekvéséről, hogy megyei szinten helytörténeti bizottságok jöjjenek létre és ezeket az országos helytörténeti bizottság támogassa. Ugy hisszük, szervezetileg gondoskodni kell arról, hogy a helytörténetirás ne legyen tehetséges vagy tehetségtelen amatőrök prédája és erre egyetemeknek, levéltáraknak, muzeumoknak, könyvtáraknak, kutató intézeteknek össze kell fogni, féltékenység nélkül, és a helytörténet valamennyi korszakát átfogóan. Filmezés A filmezés évente mintegy másfélmillió mikrofilmet eredményez az OL Filmmühelyében. Mit filmezünk? Az OL értékes állagai közül az 1526 előtti okleveleket /ezeknek a fotókópiái is készülnek/, a Regesta Decimarumot, a Referadae originales-t, a Helytartótanács ülési jegyzőkönyveit, a Departamentum Nobilitare-t. A területi levéltárakból a megyei közgyűlések és a városi tanácsülések jegyzőkönyveit vesszük filmre. Ehhez járul még a külföld magyar vonatkozású levéltári anyagáról készitett mikrofilmek száma, mely 100 000 körül van évente, a legtöbb mikro-