Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.

— 4 ~ ?./ A Fővárosi Levéltárban is 3 osztályt szerveztünk. A PestNógrád megyei Levéltárban csoportok szervezése áll előtérben. Az osztálynak az a véleménye, hogy 3-5000 fm-nél nagyobb anyag külön osztály vagy legalábbis csoport kezelésében legyen, 5-8 tagú munkacsoportokat alkotva. 3£ Ami a levéltárakban dolgozók létszámát illeti, 111 dolgozója van az Országos Levéltárnak, 24 " "a Fővárosi Levéltárnak, 18 " " a Pest-Nógrád megyei Levéltárnak, 10 " " a Pécsi Állami Levéltárnak, 7 " "a Szombathelyi Állami Levéltárnak, 6 " " a Debreceni, Győri, Kecskeméti, Soproni, Szegedi, Miskolci Állami Levéltárnak, 5 " "a Szekszárdi, Kaposvári, Szentesi, Székesfehérvári, Szolnoki Állami Levéltárnak, 4 " "a Gyulai, Nyiregyházi, Esztergomi, Veszprémi, Zalaegerszegi Állami Levéltárnak, 3 " " az Egri, Sátoraljaújhelyi Állami Levéltárnak. A levéltárak létszámmal való ellátottságánál nagy aránytalanságok vannak. Ha csak annyit mondok, hogy az Országos Levéltárban 400 fm anyag sem jut egy dolgozóra, vidéken pedig 800-1 000 fm körül van az átlag, már ez az egy adat is sokat árul el, bár persze ezekben a kérdésekben nem mérünk ró'ffel. De azt is látnunk kell, hogy a kisebb levéltárakban is egy embert az adminisztráció /anyakönyv, iktatás, leirás, irattározás, gazdasági ügyvitel/, egy másik embert a manuális munka /takáritás, fűtés, kiemelés, visszarakás, postárajárás/, majdnem teljesen igénybe vesz. Arra kell törekednünk, hogy minden levéltárban . legalább négyen dolgozzanak, minden 700 folyóméterre legalább ;egy középkáder és minden 2000 folyóméterre legalább egy tudományos dolgozó essék. Ezek, hogy ugy mondjam, irányszámok, ismételten megjegyzem, nem mérünk ró'ffel, Ezektől az irányszámoktól el-eltérünk, mert az összes többi adottságokat is figyelembe vesszük /az anyagrendezettsége, az ellenőrzendő irattári egységek száma, a közlekedés konynyüsége és nehézsége stb./. ' Mint már mondtam, igen nagy a tömörülés Budapesten, elsősorban a.tudományos dolgozóknál. Az anyagnak valamivel kevesebb, mint 2/3-a vidéken van,és a tudományos dolgozóknak csaknem 3/4 része Budapesten keresi á tennivalót. Az egyetemet elhagyó végzős levéltárosok közül úgyszólván'senki vagy csak sirva-riva megy vidékre, így vidéken a tudományos dolgozókat kénytelenek vagyunk a levéltári"munka iránt hajlamot eláruló történettanárok és más egyetemet végzettek közül toborozni. Ezek az emberek egy-két kivételtől eltekintve beváltak, a vezetés és a tudományos munka szintje az elmu.lt években a vidéki levéltárak ban nagyot emelkedett* Ezek a tudományos dolgozók hivatásukat érett fővel választották, szeretettel végzik munkájukat.