Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Oltvai Ferenc–Veres Miklós: Magyar levéltárosok újabb bulgáriai tapasztalatai / 286–295. o.

- 28? szont, hogy most ezt az épületet visszaadták eredeti rendeltetésének. Építését, berendezését most végzik, és módunk volt látni a munkálatokat. Az un. régi irat, tehát a feudális időszak iratanyaga, amelyet ők 1878-ig számítanak, a miénkhez képest elenyészően kevés. A központi történeti és a megyei, ill. városi levéltárakban úgyszólván csak a XIX. századból őriznek összefüggően iratokat. •j ', .-•'•'[i •' ' ' A felszabadulás előtti uralkodó osztályt kell hibáztatnunk azért is, hogy a levéltári szervezet létesítéséről sem gondoskodtak. Ilyenformán az egész levéltárügy rendezése a szocializmust épitő társadalom szerveire hárult. A szervezet kiépítésében azután, araikor arra 1951-ben sor került, külföldi, elsősorban a Szovjetunióban szerzett és kiküldöttek utján is eljuttatott tapasztalatokra támaszkodtak. Ezeket a tapasztalatokat adottságaiknak megfelelően használták fel. Két központi levéltárat szerveztek, éspedig a történeti levéltárat /Centralen Derzsaven Isztoriéseszki Archív/ és a legujabbkori központi levéltárat /Centralen Derzsaven Archív na NRB,/. A felszabadulás előtti anyagot, tehát az 1°A4-. szeptember 9.-e előtt'a központi szervek működésében keletkezett iratokat gyűjtötték a történeti levéltárba. Kiépítették a területi szervezetet megyék szerint. A viszonyok nem tették lehetővé azt, hogy a szervezet létesítése alkalmával minden megyének azonnal levéltárat is szervezzenek. Erre nem is volt szükség, hiszen még anyag sem volt. Megfelelő szakembereket kellett előbb kinevelniük, meg kellett szerezni a legszükségesebb helyiségeket és csak azután fog'hattak a gyűjtőmunkákhoz. Ez a fokozatosság, a viszonyokhoz való alkalmazkodás, a meglevő folytonos javítása, fejlesztése egész munkájukban megnyilvánul. A sokoldalú munka egy erős és viszonylag nagylétszámu központi szervezet létesítését tette szükségessé és ennek fenntartása ma is kívánatos. A szervezet központja 1960-ig a Belügyminisztériumhoz tartozott, jelenleg a Művelődésügyi Minisztérium főosztálya, amelynek hivatott vezetője M". Alckszijev elvtárs, egyben az első függetlenített levéltáros volt 1951-ben. Úgyszólván személyes munkája is a levéltári szervezet megteremtése. A központban 25 dolgozó tevékenykedik ós ezekből 18 tudó-