Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Veres Miklós: Az Országos Levéltár bírósági iratainak rendezése / 19–39. o.

- 22 tot is tartalmaznak. A mandátumokban - bár azok polgári perekkel és perenkivüli ügyekkel kapcsolatosak - gyakran politikai jellegű adatok is vannak, s igy joggal tekinthetők általános értékű forrásoknak, akárcsak maguk a curiai persorozatok. A csak vallató parancsokat tartalmazó Mandata compulsoria c. állag irataiban is találhatók történeti forrásértékkel biró adatok, amennyiben megjelölik, hogy a tanukat milyen tárgyban kell kikérdezni, s igy az egykorú viszonyokra nézve bizonyos fokú tájékoztatást nyújtanak. A Repraesentationes c. állag iratai között az uralkodóhoz, ill. a kancelláriához egyes konkrét peres ügyekben intézett felterjesztéseken kivül szervezetig ügyviteli s elvi kérdésekre vonatkozó akiákat is találunk, amelyek jog- és hivataltörténeti szempontból értékes adatokat tartalmaznak. 0. 16. Correspondentiae officiosae /1790-1849/. A curiai levéltár egyik legnagyobb állaga, mely a kir.táblának a központi igazgatás főhatóságaival /kancellária, helytartótanács stb./, valamint az alárendelt bíróságokkal /megyei, sz. kir. városi törvényszékek stb./, főleg bűnügyekkel kapcsolatban folytatott hivatalos levelezéséből áli.Az anyag 1961 előtt csak részben volt rendezve, s csak évenkánt volt külön csomókba elkülönitve. A rendezés során az évi keretek meghagyása mellett alkalmazásra kerülő szempontokat az iratok rendszere s az a körülmény szabta meg, hogy ez állagnak saját segédkönyvei nincsenek, igy a kutatáshoz itt is csak a kir. táblai ülés jegyzőkönyvek mutatóit lehet felhasználni. A jegyzőkönyvek s az iratok lehető összehangolása végett az 1790-től 1810. vizkereszti törvényszakáig /terminus Epiphanialis/ képződött levelezési naf)i dá*tumok szerinti időrendben kellett rendezni, mert az iratokon a törvényszak és az ülések száma nincs feltüntetve. Az 1810. évi húsvétutáni törvényszaktól /terminus post Paschalis/ az 1832. évi szentmártoni törvényszakig /terminus Sancti Martini/ keletkezett iratokat azonban már lehetséges volt törvényszakonként, s azokon belül az ülések újrakezdődő számsorrendje szerint rendezni. Az 1833-184-9 '•; között létrejött iratokat az ülések számsorrendjében rendeztük, de