Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Kanyar József–Benda Kálmán: Látogatás a Kaposvári Állami Levéltárban: Kanyar József levéltárigazgatóval beszélget Benda Kálmán / 249–254. o.

- 153 - A sötétség csak a XVIII. század végén és a XIX. elején kezdett oszladozni Somogyban. Nagy költőink*országos politikusaink munkája nyomán megindult a reform-korszak nagy mozgalma a megyében is. Erre vonatkozóan a levéltár mit őriz? • Sok iratunkból kiderül, hogy a reformkori Somogy megye nagyon sokat áldozott műveltségének gyarapítására. A század második évtizedében, 1812-ben már gimnáziumot alapitott, I8l6-ban pedig már megalapozta könyvtárát. E könyvtárnak igen jelentős könyv- és folyóiratállománya volt. Idejárt állandóan olvasni a messze Nikláról, 120 kmes távolságból, Somogy költő táblabirája: B

erzsenv

i Dániel. Itt van levéltárunkban a könyvtár reverzális protokolluma^ könyvkölcsönzési naplója, ebből hétről-hétre nyomon tudjuk követni, mit olvasott, mit kölcsönzött Berzsenyi a könyvtárból? Különösen akkor, amikor nagy agrár-reform tervezetét, a Mezei szorgalom c. müvét kezdte irni, kéthetenként megfordult - még betegen is - a könyvtárban, külföldi folyóiratokat és magyar folyóiratokat vett magához. Még 23 nappal halála előtt is itt járt Kaposváron a könyvtárban, 18^6 január 22-én. Nyilván hirtelen halálthozó bajnak kellett fellépnie ahhoz, hogy a 60 esztendős költőt utolsó könyvtári útja után 23 nap múlva a niklai temetőbe kisérjék. Az ekkor kikölcsönzött könyveket, halála után, felesége és gyerekei hozták vissza a könyvtárba. A szépen faragott levéltári polcokon és szekrényekben egymás mellett sorakoznak a reformkori megye nagyjainak irásai: Berzsenyi mellett Pálóczi Horváth Ádám, Kisfaludy Sándor, Nagyváthy János és mások nevével találkozunk. Mindarra azonban, amit ezek az iratok elmesélnek nekünk, most nem térhetünk ki. Szólnunk kell azonban a megye népének részvételéről az 1848-49-es forra( dalomban és szabadságharcban. Ismert, hogy Szemere belügyminiszter 1849. május 24-én • Debrecenből Noszlopy Gáspár kormánybiztos, a somogyi nép bátor vezérének érdemeiről szólva az alábbi elismerő sorokat irta: "Azon sikeres fellépés, melyet a somogyi nép az ellenség ellenében tanúsított, örökös érdeme marad azon erős népfajnak, mely segélyt nem várva szembe mert szállni a fegyverben gyakorlott harcosokkal, s drága földjét a V