Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Bélay Vilmos: "A magyar internacionalisták a Szovjetunió polgárháborújában 1917–1922–ben" című magyar–szovjet dokumentumgyűjtemény előkészítő munkáiról / 234–237. o.

- 236 Ilyenek elsősorban a megyei főispáni, alispáni és főszolgabírói fondok. Azok a levéltárak, amelyek több irattal járultak hozzá a kiadvány anyagához, túlnyomó többségben ezekből válogatták ki az iratokat. Hasznosnak bizonyult azonban a kutatás a királyi ügyészségek anyagában /Fővárosi Levéltár, Debreceni Állami Levéltár/, községi levéltárakban /Békés, Borsod, Csongrád és Esztergom megyékben/. Használható iratokat találtak a levéltárosok a városi levéltárak vonatkozásában a polgármesteri állagokban /Fővárosi Levéltár, Szegedi Állami Levéltár, Székesfehérvári Állami Levéltár, Szentesi Állami Levéltár/. Néhány értékes irat az ellenforradalmi korszak első éveiben működött kormánybiztosságok állagából szár- *. mazik /Miskolci Állami Levéltár, Székesfehérvári Állami Levéltár/. A Debreceni Állami Levéltár dolgozói számos értékes iratot emeltek ki a M.kir. Államrendőrség hajdúnánási kapitányságának fondjából és egy iratot a Debreceni Dohánygyár fondjából. , \ A kiemelt iratokról karton-nyilvántartás készült, a kiadvány szempontjából értékesebb iratokról ezenkivül fényképmásolat is. A kartonok orosznyelvó forditását és aé emiitett fényképmásolatokat 1964—ben kiküldtük Moszkvába a szerkesztőbizottság cimére. A legközelebbi Moszkvában tartandó szerkesztőbizottsági értekezlet fogja majd végleg elbirálni, hogy mely iratok kerülnek be egész terjedelmükben a forráskiadványba. Azok az iratok, amelyek a válogatás során másodrendüekként minősülnek, ezzel még nem vesztik el jelentőségüket, mert jól felhasználhatók a bennük szereplő hely- és személynevek, vagy a bennük tárgyalt események. Nem szabad megfeledkeznünk arról,, hogy az internacionalisták nagyjelentőségű harcainak és munkájának eddig viszonylag szegényes az iro- m dalma, összefoglaló, teljességre igényt tartó munka tulajdonképpen sem nálunk, sem a Szovjetunióban nem jelent meg e kérdésről. Ami nyomtatásban hozzáférhető, az vagy nagyon szükkörü /időbeli vagy földrajzi értelemben/, vagy egy-egy szereplő visszaemlékezésein alapul,