Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Komjáthy Miklós: A Módszertani Kollégium Hungarica Bizottságáról / 229–234. o.

- 233 Ezek az előmunkálatok egyelőre viszonylag nagy megterhelést jelentenek a külföldi kutató útra készülő levéltárosnak. Nem volt tehát túlzás, amikor fentebb azt mondottam, hogy a Hungarica Bizottság, ha jól végzi munkáját, szükségletet elégit ki. Szükségletet, hisz amig magyar történetet irnak, azt jól és lehető teljegséggellmegirni, az idegen levéltárak anyagának ismerete nélkül nem lehet. .;...,_ Magyarország századokon át egyik gócpontja volt Európát, sőt az első világháború óba kontinenseket átfogó eseményeknek. A honfoglalástól a tatárjáráson, török uralmon, Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi szabadságharcán, 4-8-49-en át az első és a második világháborúig nem egyszer került hazánk az egész világ érdeklődésének gyújtópontjába. Ez az érdeklődés és ránk figyelés milliónyi iratban objektiválódott, amely iratmilliók jó részét ma is őrzik az európai, egy kisebb részüket a tengerentúli levéltárak. A magyar vonatkozású, külföldi iratanyag termelődésének azonban volt és van egy más forrása is, amelyre a legújabb ENSZ-statisztikák egy adatával világithatok rá. E szerint ma 15 millió magyar él a földön. A 15 millióból mindössze 2/3 rész, 10 millió a magyar állampolgár, l/3» 5 millió szerte a világban, Magyarország határain kívül él. Ennek áz 5 milliónyi magyarnak köz- és magánélete is szüntelenül termeli /mint ahogy termelte korábban is/ az iratokat, amelyek éppen, mert az ő életük terméke, magyar vonatkozás'.; ,s mint ilyen minket is érdekel, ügy vélem azonban ezeket az iratokat helytelen dolog lenne Hungarica névvel illetni. A fentebb definiált Hungarica-ba sorolásuk ui. félreértésekre adhatna okot és ürügyet. A Hungarica jelző nemcsak a magyar néphez tartozást fejezi ki, e jelzőben benne van a magyar államhoz tartozás, a Duna-Tisza vidékén élés ténye is. Egyelőre, mig alkalmasabb kifejezést nem találunk, jelöljük az iratokat, amelyek a külföldre szakadt, vagy már ott született magyarok élete során keletkeztek, "Magyarica", esetleg "Magyarica extranea", vagy hasonló névvel. Csábító feladat lenne elvszerü indokolással megvonni a határt a Hungarica- és a Magyarica-iratok között. Még csábitóbb ezeknek az ira-