Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Komjáthy Miklós: A Módszertani Kollégium Hungarica Bizottságáról / 229–234. o.

- 230 részben pedig a társadalom állandóan megnyilatkozó, egyéb /igy továbbra is jogbiztosi-tó, ujabban nagy nyomatékkal gazdasági/ igényei nyomán a levéltárak sohasem váltak kizárólagosan történettudományi intézményekké. Kizárólagosan nem; elsődleges feladatuk azonban továbbra is a kisebb és nagyobb közösségek /falvak, városok, megyék, országok, társadalmi osztályok, nemzetek, az emberiség/ történetét megvilágító, az ügyek intézéséből származó iratok őrzése maradt és lesz. Ez az elsődleges, történeti cél a nem magyarországi levéltárakban őrzött, magyar vonatkozású iratanyag felkutatásának kezdettől máig kizárólagos célja, A Magyar Tudományos Akadémia rövidesen megalakulása után foglalkozott a külföldi levéltárakban könyvtárakban és könyvtári kézirattárakban található, magyar vonatkozású történeti forrásanyag felkutatásának és összegyűjtésének kérdésével. A gyűjtő munka az azóta eltelt csaknem másfél évszázad alatt hol lanyhábban, hol buzgóbban, szinte megszakitás nélkül folyt. Kiváltképpen a 4-8/49-es emigránsok Önzetlen kutatása tárt fel és juttatott el másolatban, mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárába sok magyar vonatkozású levéltári és kézirattári anyagot. A kipt világháború között az Országos Levéltár tekintette feladatának a Ji Hungarica-gyüjtést. A Levéltári Közleményekben sorra megjelenő levéltárismertetések és külföldi uti beszámolók bizonyitják, hogy e feladatát a levéltár gondos előrelátással és szakszerűen igyekezett megoldani. A gyűjtés tervszerűségét és folyamatosságát azonban mind akadémiai, mind levéltári korszakában az anyagi fedezet hiánya gátolta. A második világháború azután hosszú időre pontot tett az évszázados, szép kezdemény után. A levéltárosok javaslata élő, soha el nem halt, csak évtizedek óta kielégítetlen szükségletre hivta fel a figyelmet. A Levéltári Osztály pedig megtette az első lépéseket, hogy e szükségletet tervszerűen, folyamatosan és szakszerűen elégitsük ki.