Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története / 115–150. o.
- 138 vetően készített lajstromkönyvbe, mutatóba is. Rendezett iratok voltak tehát a lajstromozott iratok /acta regestrata/, rendezetlenek pedig a nem lajstromozottak /acta non regestrata/. Az állagok kialakításában csakúgy, mint az országos hatóságoknál a tárgyi szempontok formai szempontokkal keveredtek, vagyis egyes állagokba a tárgyuk szerint összetartozó iratokat helyezték el, más állagokba viszont tárgyukra való tekintet nélkül az ugyanazon hatóságtól érkező iratokat sorolták be. Tárgyi állagok pl. a tisztújítási iratokból, árvaügyi iratokból, a katonasággal kapcsolatos iratokból, végrendeletekből, stb. kialakított állagok; beküldők szerint kialakított állagok, pl. a Benígna mandata /királyi, kancelláriai rendeletek/, Locumtenentialia /' helytartótanácsi rendeletek/, Cameralia /kamarai rendeletek/. így járt el pl. a XVIII. sz. végén Buda első levéltárosa, Pscherer András, aki a kancelláriával, a helytartótanáccsal és a kamarával folytatott levelezésből, a végrendeletekből, és a vegyes tárgyú iratokból egy-egy állagot alakított ki. Megjegyzendő azonban, hogy az ugyanazon ügyre vonatkozó iratok formai szempontok szerint való szétválasztása s a beadványoknak, illetve a kiadványok fogalmazatainak külön-külön állagokban való elhelyezése, amelyet a kormányszékeknél hosszú ideig következetesen alkalmaztak, a törvényhatóságoknál nem volt általánosan szokásos, tehát ezeknél a beérkezett irat mellett többnyire ott találjuk az elintézés fogalmazványát is. Az állagokon belül az iratokat különféle rendben: dátum szerint, vagy a tárgyak, illetve személynevek betűrendjében sorakoztatták egymás után s a jelzetet is feltüntették rajtuk. A rendezéssel kapcsolatosan minden esetben segédleteket is készítettek, mégpedig rendszerint többfélét is: az iratok sorrendjében halárdó lajstromokat és különféle betüsoros mutatókat. Ezekben a rendezésekben meglehetősen szabadon érvényesülhettek a rendezést végző személyek elképzelései, mert a városok, megyék, illetve a kormányhatóságok csak ritkán foglalkoztak a rendezés részletkérdéseivel. Pl. Pest megye is, mint a többi megye, az 1820-as években levéltári bizottságot szervezett azzal a céllal, hogy az utasítást dolgozzon ki a levéltár rendezésére, de mint Ballá Gábor levéltáros irta:
