Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története / 115–150. o.

- 129 Külön kell szólnunk a városok egyik legfontosabb kiváltságának, a bíráskodásnak gyakorlásával kapcsolatban létrejött iratok kezeléséről. A legtöbb szabad királyi városban hosszú ideig nem különült el élesen a közigazgatás és a biráskodás intézése. A városi tanács élén álló biró egyúttal a városi biróságnak is feje volt, a biróság tagjai pedig a tanácsosok soraiból kerültek ki. De például Buda városában már 1708-ban meglehetősen különvált a városi törvényszék a tanácstól. A törvényszék élére külön tisztviselő, a főbiró került /a tanács feje a polgármester volt/, a törvényszék ülnökei részben tanácsosok, részben a külső tanács tagjai voltak. A törvényszék üléseiről: épugy jegyzőkönyv készült, mint a városi tanács üléseiről, csakhogy ezt nem a jegyző, hanem a törvényszéki titkár /másként aljegyző/ vezette. A törvényszék kiadványainak intézésében, kezelésében a főbiró, illetve a törvényszéki titkár töltötte be azt a szerepet, amit. a tanács kiadmányainál a polgármester és a jegyző, így tehát a törvényszék működése során létrejött jegyzőkönyvek és iratok sem a jegyző őrizetébe, a kancelláriára kerültek, hanem külön őriztettek. A szomszédos Pest városában viszont - mint láttuk - még a XVIII, sz, végén is együttesen lajstromozták, mutatózták és helyezték el a közigazgatási és birósági iratokat, s csak 1813-ban, amikor a közigazgatási és birósági ügyek tárgyalását elkülönítették, tértek át a birósági iratok.külön kezelésére. A városi szakigazgatás egyes ágaiban létrejött iratok elkülönített kezelése többnyire csak addig tartott azonban, amig az ügyintézés szempontjai indokolták, A későbbiekben ezek is a városi levéltár részeivé váltak,sőt a városok levéltáraiba kerültek be azoknak a bíróságoknak az iratai is, amelyek az abszolutizmus idején a megszűnt városi biróság feladatkörét vették át.