Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története / 115–150. o.

-116 natkozó adományleveleket és egyéb okleveleket. Ez a szükséglet korán kifejlesztette a levéltárról való gondoskodást; a privilégiumok, birtokjogi iratok alkották minden városban a levéltár magját, alapját, a titkos levéltárat /archivum secretum/. A városok belső igazgatása is korábban öltött meghatározott formákat, mint a megyéké; a lelépő tisztségviselők helyébe szabályos időközönként ujakat választottak, s ezek ünnepélyes külsőségek közt rögtön hivatalba léptek. Ily módon nem álltak be törések az ügyintézés folyamatosságában. Természetszerűleg nem változott a székhely sem s az iratok nem vándoroltak egyik székhelyről a másikba, mint a megyéknél. A városok számára a kiváltságaikra és birtokaikra vonatkozó oklevelek mellett egyéb iratfajták megőrzése is fontos volt. Amint a városi tanács tekintélye emelkedett, polgárai jogügyleteikben már nem fordultak más hatóságokhoz /hiteles helyekhez, megyei ispánokhoz, közjegyzőkhöz/, hanem a tanács előtt tettek bevallásokat, kötöttek szerződéseket, a tanácsnál helyezték el végrendeleteiket. S magának a városnak az egyetemét érintő ügyekről is /mint pl. a város fizetési kötelezettségeinek teljesitése/ 2 Írásbeli bizonyságra volt szükség. Eleinte külön-külön oklevélként őrizték meg ezeket, később azután a város könyvébe /Stadtbuch/ vezették be mind a tanács által hozott intézkedéseket, szabályrendeleteket, árszabásokat, a peres ügyekben tett tanúvallomásokat, a tanács Ítéleteit, stb. mind pedig a tanács előtt kötött magánügyleteket. E különféle természetű feljegyzések számára később külön-külön könyveket nyitottak, s igy jöttek létre a tanácsi jegyzőkönyvek, a birósági jegyzőkönyvek, az Ítéletek könyvei, a végrendeletek könyve, az uj polgárokról vezetett polgárkönyv, az adókivetési- és beszedési könyvek, a város különféle eredetű bevételeiről és kiadásairól készített számadáskönyvek, stb. Mindezek sok szabad királyi város levéltárában a XIIITXIV. századtól fennmaradtak, ha nem is hiánytalanul, mig a megyék többségében csak a XVII.sz. közepétől, illetve a XVIII. sz.-tol kezdve található összefüggő anyag. A török hódoltság alá került országrész szabad királyi városainak régi iratai azonban nagyrészt megsemmisültek, elkallódtak a másfélszázados, pusztító háborúkban bővelkedő idegen uralom alatt.