Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Horváth Jánosné: Adatok az írószerek használatához Magyarországon a 12–18. században / 162–180. o.

- 174 ták, így csak az utóbbival foglalkozunk

0 A ceruza a közvetítő eszközök közül egyik ma már nélkülözhetetlen íróeszköz* őse az íróvessző volt, amit vonalzásra használtak. Kezdetben egy ólomkorong volt, amit később felváltott az ólompálcika vagy szénvessző* A ceruza elnevezése a latin "cerussa* szóból ered, magyar elnevezése "irón" csak a n||#;vujitás korától isme63 rétes* Népiesen plajbásznak is nevezik* A ceruzát mai alakjában csak azóta ismerik, mióta Cumberlandban Borrowdale mellett 1560-ban az első grafittelepeket felfedezték* A 17* századtól kezdve egymás után tárulnak fel azs európai grafit bányák is, és azokon a helyeken, ahol az alapanyag adva van, kezdenek cerűikkészítéssel foglalkozni /Ausztria, Csehország/* A ceruzát kezdetben kisipari módszerekkel elsősorban asztalosok készítették. A természetben talált grafitot vékony rudacs£ákká hasították illó fürészelték és vagy igy, vagy faburkolatba enyvezve készítették* Az ironkészités kisszerű Kereteit igazolja az, hogy Faber a későbbi nagy ceruzagyáros, valamint a többi írónké szitok feleségei az egy hét alatt termelt mennyiséget vasárnaponként a városokban próbálták eladni* Erre vonatkozóan a városi tanács egyik jegyzőkönyvében ez olvasható: "Anton Wilhelm Babér aus Steinbat um Zurückgabe der gestern seinem Weibe unter dem Spittletor hinweggenommenen KLeyweissteffte, weil er von der Herm Wagamtleuten ;die Srlaubnis erhalten dergleichen heréin bringán zu dürfen",

65 ';**•' Azok az angol bányák azonban, amelyek a kiváló, füré szelhető grafitot szolgáltatták, kimerültek, s előtérbe került a szenynyezett állapotban fellelhető cseh grafit, amit kibányászott állapotában nem lehetett felhasználni. A cseh grafitot előbb porrá törték, gyantával, kénnel es agyaggal keverték, ezt tömbbé gyúrták, majd megszáradás után lapokra és rudacskákra felmetszették* Az igy készült ceruza azonban minőségileg nem volt kiváló. Minőségi változás csak akkor történt, amikor a cseh és francia írónké szitok egyedűli kötőanyagul az agyagot kezdték felhasználni* • Arra vonatkozóan, hogy a fenti írónké szitoknál a szárítás milyen módszerekkel történt, egyelőre adatok nem állnak rendelkezésünkre* Sokan Hardtmuth József érdemének tulajdonítják az égetett ceruzabél feltalálását* Hardtmuth valóban folytatott kíséri*-