Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Horváth Jánosné: Adatok az írószerek használatához Magyarországon a 12–18. században / 162–180. o.

- 169 lehetett elolvasnio írre felhasználták a friss tejet, ami ha megszáradt, szénpor vagy korom ráhintésével vált láthatóvá* A közönséges tintából is tudtak sympatheticust csinálni ugy, hogy közé salétromsavat vegyitettek, amivel kivették a szinéto Az ezzel irott betűk akkor tűntek csak elő, ha felolvasztott folyó alkálival megnedvesítették 0 Készitettek olyan tintát is, amely hidegben láthatatlan volt, s a meleg hatására jelentkezett az iráSo Énhez a tintához "safferát" alkalmazták, melyből választóvízzel kivették a kobaltot, majd vizzel meghigitották, hogy a papiros át ne üssön• íráskor semmi nyoma nem volt, de a meleg hatására zöldes kék lett, s ha lehűtötték ismét teljesen eltünto Ahhoz. hogy a vele irt szöveg megmaradjon, nagyon meg kellett melegitenio A tintát, hogy szinét megtartsa, mindig egyenletes hőmérsékleten tartották és gyakran /naponként, vagy hetenként/ más edénybe öntötték, mert a házilag készitett tinták könnyen penésze se dtek, vagy más hátrányos elváltozást mutattak

0 A gubacstinta ugyanis a csersavas tinta csoportjába tartozik, festőanyaga a csersavas és gallussavas vasoxid, amelynek parányi szemcséit különféle nyálkás anyagok tartják lebegő állapotbano A gubacstinta festőanyaga a tintában foglalt nyálkás anyaggal együtt sokszor elveszti lebegő képességét és az edény fenekére szálló A régi receptekből megtudjuk azt is, hogy a száraz idő volt a legalkalmasabb a tinta készitésére, mert a nedves levegő károsan befolyásolta a tinta minőségéto Figyelmeztetnek egyébként a receptek arra is, hogy ügyelni kell, nehogy a tinta nyúlós és sürü legyen, hanem könnyen follyék és hig legyen; a tinta be száradás, elpárolgás és porosodás miatt gyakran sűrűvé válik, ilyenkor kevés melegvízzel, vagy sörrel kell ismét felhigitanio^ A tömeges oklevelezés megindulása után főként a megyék és más kisebb farumok, valamint magánosok okleveles emlékei között sok gyenge minőségű tintával irt szöveget találunk

0 Ezek az oklevelek a tinta rossz minősége miatt napjainkra megsárgultak, kifakultak, igy olvasásuk sokszor nehézségbe ütköziko A tintáké az it esnél a 15« századtól kezdve alkalmazott fémelemek eredményezték azt is, hogy az e korból származó oklevelek tintája zöldes, bronzéra emlékeztető patinát kaphatotto A 15o századtól kezdve a tintát nemcsak házilag készitettek, hanem vásárolták is pl<> Pozsonyban 1452-ben és 1454-ben* 1440ből ugyancsak Pozsonyban a tintakészitéshez szükséges nyersanyag vá-