Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Soós Imre: Heves megye úrbéri és újabbkori tagosítási iratai / 1–19. o.

- 2 és más szolgáltatásokat terményben, konyháravalóban, készpénzben, hány puszta telek van a faluban. Az összeírások és feleletek részletadatait egy összefoglaló kimutatásba is felvették, mely a szántóföldek területét nem holdakban, hanem pozsonyi mérőben tünteti fel. Az 1770. május 30-i megyei közgyűlés megkezdte a megyebeli községek osztályozását,

, azok hasznainak és fogyatkozásainak, meg a talaj termékenységének figyelembevételével. A községek osztályozása körül hosszas vita fejlődött ki a megye és Brunszvik királyi földbirtokos között. Végül is 1770. év yége felé az uralkodó zárta le a vitát és négy osztályba sorolta Heves megye községeit. Az első osztályba sorolt községekben egy egész jobbágytelek külső tartozéka 26 hold szántó és 8 hold kaszás rét, a második osztályban 28, a harmadikban 30, a negyedikben 32 hold szántó és 12 kaszás rét. A községek osztályozásán kivül a földeket is osztályozták, dülÓnkint. Ez volt az un. dülőosztályozás. A külső szántótartozékokban ugyanis egy hold kiterjedései 2 pozsonyi mérő vetőmagot befogadó terület, mely a föld termékenysége szerint dülönkint 1100-1200-1300 négyszögöl. A közeli és termékeny dűlőben 1100, a terméketlen és távoleső dűlőben 1200-1300 négyszögöl adott ki egy holdat. Ezután következett a Mária Terézia-féle úrbérrendezés végrehajtása, másként az urbárium behozatala. Ennek során minden jobbágy számára megállapították a telek nagyságát, a belső és külső tartozékok kiterjedését és a teleknagyságnak megfelelő szolgáltatásokat. Ezen adatokat minden jobbágyra vonatkozóan - földesurak szerint csoportositva - bevezették a nyomtatott urbárium végéhez fűzött úrbéri tabellába, táblázatba. A végleges urbáriumszöveget a községben kihirdették s végrehajtási záradékkal látták el s a hitelesített példányokat a községnek, földesúrnak, megyének, helytartótanácsnak kiadták. Ez az eljárás Heves megyében 1771 végén fejeződött be. 2. A jobbágyföldek felmérése. Az úrbérrendezést követő másfél évtizedben - általában 1786-ig - a földesurak uradalmi mérnökeik utján lassanként végrehajtották az urbáriumba csak bemondás alapján beirt földek mérnöki felmérését. Ekkor rendszerint az derült ki, hogy a bemondás nem felel meg a földek tényleges kiterjedésének. Ahol a felmérés többnek mutatta a jobbágyok földjeit, mint ameny-