Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Degré Alajos: A magyarországi vármegyei levéltárak története / 96–119. o.

- 103 róaági iratokat külön jegyzékeijék, és azokat az általa felállított judicium subaltoraum-nak, illetve a központi^bíróságnak adják át

0 A lajstromozásra részletes utasítást is adott. Legtöbb vármegyében e rendelet alapján alkalmaztak először a levéltár kezelésére külön lajstromozót /registrator/, aki a megyei főjegyzőnek volt alárendelve, de a levéltár kezeléséért maga is felelős volt

0 A lajstromozói hivatalt fejlesztették az 1790-es vagy az 1800-as években levéltárosi /archivarius/ tisztséggé* Ezzel a rövidebb időkre megbízott le~ vóltárrendezők részére az 1770-es évektől esetenként, vagy legfel*? jebb néhány évre megállapított dijazás helyébe a levéltáros rendes évi fizetést kapott* A helytartótanács 1785* június 27~i és 1736* szeptember 26«i rendeletei ugyan főleg az iktatás és az uj iratok kezelésének módjáról intézkedett /hogyan kell vezetni a jegy&Őkonyvet, a nemfcsi katasztert,/stb*, de a birősági és közigazgatási iratok különválasztása adta meg az iratrendezés minden megyében követett alapelveit* Az iratsorozatok ugyan helyenként változtak aszerint

9 hogy a nagy 1786

e évi rendezés előtt milyen mértékben voltak az iratok rendezve, és hogy ez a rendezés mennyiben volt fenntarthatóo Lényegileg azonban mindenütt ugyanolyan iratfajtákat különböztettek meg, és számos íratsorozat a nagy rendezéskor lezárult, mert IleJózsef uj biráskodási rendszere az Ítélkezésben uj iratsorozatokat teremtett* Igaz, ez a birósági szervezet csak néhány évig állott fenn, 1790 után megint működni kezdtek a megyei törvényszékek, alpspáni és szolgabirói Ítélőszékek, de az ezeken keletkezett periratokat mér nem a régi iratrendbe iktatták bele, hanem uj sorozatokat kezdtek* A rendezés során a megye iratainak három fő csoportját választották külön: a politikai /közigazgatási/, pénzügyi /adóügyi/ és bírósági iratokat* A politikai iratok legfontosab suruzaiü « kwafe.yüiét*i jeftj-»üjá.öa.yvfc^.>>í>3. ál<L"fc

» A XVIII* század végén az legtöbb megyében 4o50 folio kötetet tett ki* A felsőbb rendeleteket, a megye saját politikai és igazgatási határozatait ugyanis mindig közgyűlésen tárgyalták le, de a közgyűlés általános hatáskörű szerv lévén, minden nyilvánosságot kivánó ügy itt került le tárgyalásra, a tisztviselők választásától az ügyvédvallásokig* Számos megye külön repertóriumot készített a jegyzőkönyvekhez, mely tartalmazta a tárgyalt ügyek rövid összefoglalását is, de ha ilyet nem is készítettek, mindenütt