Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Jánosi Ferenc: Az iratanyag-gyarapodás és a megyei levéltárak fejlődési perspektívái: hozzászólás Balázs Péter cikkéhez, Levéltári Szemle, 1963. 4. / 53–72. o.

« 69' " ben arra irányul, hogy az %fitel erdekéheii a anaak közvetlen ^ gyors és pontos dokumentálása céljába!3 tehát áJl&migasgatási érékből rendelkezhessenek a szükségeü Ir*j^yagakKal

? illetve az ©sokat kezelő levéltárakkal* Figyelembe kell ¥®amífek azt is, hogy a tanácsi leveltárak tudományos i&tezmeny~j«ll*g©nek kialakítása a szakkáderek szűkségszerü széttagolaaával<> a tudományos munkához szükséges technikai felszerelés anyagi fedéseté&ak -alaprózásával is járna 9 amikor pedig magassz in tű tudományos tevéfc»:*ység nyilvás asak a szakkáderek, a technikai apparátus koncéntrálásával. biztosithatő* Ami az anyag elhatárolását illeti, bár a korszakos határvonal 1945® mentán halad

t - a faad@k a tanáeskorszak megindulásával is élesen elválnak^ tehát a leválasztást az I950o érrel kezdődően is aggály nélkül lehetne eszközölni* És itt az sem elhanyagolható szempont

9 hogy a tanácsok elsősorban e korszak iratanyagát tekintik valójában "sajátjuknak* /mind ügyviteli érdekből» mind saját múltjuk iránti érdeklődésből/, igy tehát főleg ennek az anyagnak a kapcsán várható részükről kellő, ma n

yugtató gondoskodás

* Ha most mér az anyag-elhatárolás ugy törtemnek, hogy a tanáesi levéltárak 195Ö~ig terjedő fondjaikat globálisam átadnák a kerületi levéltáraknak

? s ezt kiegészítené egy olyan szabályozás^ hogy jassz® s kiselejtezhető iratanyagukat az őrzési idők leteltéig őrzik,, majd kiselejtezik^ a ki nem selejtezhető*, történeti értékű anyagot pedig 50-40 év elteltével átadják a kerületi levéltáraknak, - ezzel biztosítani lehetne a következőkets a/ a tanácsi megyei levéltárak tiszta profillal mint közigazgatási levéltárak

9 s egyben mint az irattár-hálózat, illetőleg az ügyiratkezeles szakfelügyeleti szervei működnének; b/ koncentrálni lehetne a tudományos kutatómunkát a kerületi levéltárakban, melyek így - ha korszak szempontból nem is teljesen, de a tudományos jelleg szempontjából feltétlenül - ugyanesak tiszta profillal rendelkeznének, emellett /a tanácsi megyei levéltáraktól történő folyamatos anyagátvétel révén/ élő, fejlődőképes intézményekként működnének** /Megjegyezzük itt, nogy mind a lengyel, mind az HBK-beli levéitárhálózat - hasonló szempontok alapján - a vázolt tagolódással rokon felépítést mutató/ E meggondolások alapján azon a véleményen vagyok, hogy a tanácsi megyei levéltárakat közigazgatási levéltárakként kellene megszervezni, 1950-es fondelhatarolassal* £ levéltáraknak mint a