Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Jánosi Ferenc: Az iratanyag-gyarapodás és a megyei levéltárak fejlődési perspektívái: hozzászólás Balázs Péter cikkéhez, Levéltári Szemle, 1963. 4. / 53–72. o.

- 6? mellett gondolok itt a levéltári propagandamunka sserigsftt klépi4 tésére, a sajtó /napilapok, folyóiratok, diák-lapok/^ rádió

9 film és televizió hatékonyabb igényb#vételé#e|i az iskolai szakkörökkel, uttörő-es KlSZ-csoportokkalj tantestületekkel való szorosabb kapcsolat kiépitésére, önállóan s vagy muzeumokkal közösen rendezendő kiállításokra, a tanácsakadémiákon „ tanácselnökök ertekezletein az irattári-levéltári problémák ismertetésére, stbo- s mindezzel levéltárügyünknek a köztudatba való bevitelére 9 a közérdeklődés felkeltésére, olyan légkör kialakítására

9 melyben igényeink, kéréseink kedvezőbb akusztikára találnako Mint kisegitő megoldásra

9 ra kell mutatnunk a fi öklével tárak létesitésere is, elsősorban a megyék ®ggsg? tájegységének centrumában fekvő városban,, Adődhatik olyan helyzet - tapasztalataink mutatják-, hogy egg^egg városi tanács & fokozott felelősséget érezve iratanyaga iránt & vásárlás, vagy épites /müemle£<=hely~ reállitás/ utján hajlandónak mutatkozik levéltár létesítésére» mély adott esetben egy egész megyéresz iratanyagának is elhelyezést biztosítható Ugyanígy, megfelelő épület felbukkanása esetén, lev«ltá= ri részről is kiindulhat hasonló kezdeményezéso Mindezek megragadása, s a lehetőségek szerinti anyagi hozzájárulás biztosítása revén igen jelentősen könnyithetűnk megyei levéltáraink helyzetén o •mi a szakosodási igény kérdését illeti, - mint helyes, reális kompromisszummal egyetértek a Balázs Péter által igen alaposan indokolt javaslatokkal: a megyei levéltárakban a tudományos státusok szakosításával, valamint népidemokratikus osztályok, csoportok t illetve referantúrák szervezésevei, számításba véve bizonyos létszámerősitest is* £ szakosodás révén - építve a levéltárunkban is, de másutt is meglevő, vagy kialakuló raktárprofilirozási es munkaerő-átcsoportositási lehetőségre - jelentős lépést tehetünK előre tudományos és gyakorlati munka® minőségének fokozásában* Összegezve az elmondottakat, m figyelembe véve az 1966. évvel kezdődő 15 éves távlati fejlesztési tervbe való beilleszkedésünk szükségességet, - próbáljuk meg most felvázolni fejlődésünk ütemezését: Az első szakaszban /1964-65./: ••/ki kellene dolgozni az eg^BégfiB alapelveken nyugvó, de ugyanakkor megfelelően öifferen= ciált ügyiratkezelési rendszereket, valamint az uj selejtezési ügykörjegyzékeket; az archiválandó iratanyag, valamint az irattárháló-