Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Jánosi Ferenc: Az iratanyag-gyarapodás és a megyei levéltárak fejlődési perspektívái: hozzászólás Balázs Péter cikkéhez, Levéltári Szemle, 1963. 4. / 53–72. o.
- 61 olyan megoldása, hogy a kerületi levéltárak tudományos intézményekként, mig a tanácsi levéltárak a tanácsksrszak fondjait kezelő ügyviteli - államigazgatási levéltárakként működnének, a történeti forráskutatás szükséges mérvű biztosításával <> % kérdés további fejtegetéséra még visszatérek e Cikkem gondolatmenetét ©tt hagytam abba, hogy igyekeztem kibontani a megyei levéltárak kereteit feszegető komplex erőket, hangsúlyozva, hogy a fawültaag egyre erősödik és - nyilván - mielőbbi megoldást igényelő á realitásoktól azonban MM rugaszkodhatunk el, az elvi követelmények mégoly következetes képviseletében sem 0 Nyilf vénvaló, hogy amikor - hazabeszélek! - Nógrád megyének nincs saját levéltára, amikor a községig járási, városig sőt megyei irattárak működőképes kialakítása még annyi annkát és anyagi ráfordítást igényel, hiu ábránd lenne arra gondolni, hogy a háromszintű levéltárbalózat kialakítása, uj kerületi levéltára^ létesítése máról-holnapra végbemehet. Mi legyen hát az állásfoglalásunk? Kompromisszum, vagy elvi következetesség? Szerintem n^m. - vagy;, hanem <- iag kampromiszszum is. elvi k övetkezetesség ise Mire gondolok? Hadd kezdjem az elvi következetességgelo Az 1950s 29 <> tvr 0 sebezhető pontjának azt tartom, hogy amikor - helyesen - az aktuális főkérdésis a levéltárak állagának megőrzését és az adott lehetőségek közötti bővitését tartotta szem előtt, és ennek érdekében kompromisszumra lépett, - nem rögzítette, legalábh perspektivikusan, a levéltárügy, közelebbről a levéltárhálózat elvileg megalapozott továbbfejlesztését., Ugy gondolom, hogy egy-egy jogszabály nem csupán a már kialakult helyzetet, vagy a már teljesen megérett és megvalósítható kérdések perfektuálását rögzítheti, de irányt is szabhat a közelebbi - távolabbi fejlődésneko Ezért, ha napjainkban felmerül egy uj levéltári törvény megszerkesztésének gondolata, figyelmünk középpontjában a levéltárügy s benne a levéltárhálózat következetes elviséggel kimunkálandó perspektívájának kell állaniao Csak a perspektíva rögzitése indokolhatja egy uj jogszabály kidolgozását, nem pedig másodlagos jelentőségű, határozattal is megoldható részletkérdések szabályozása; ezek egy tál lencséjéért nem adhatjuk el a levéltárainkat megillető örökséget 0 Elvileg kialakított és hivatalosan rögzitett perspektíva: csak ez lehet mai és holnapi teendőink mércéje és egyúttal bázisa & Perspektívánk realizálását azonban nyilván kompromisszumokkal tarkitott hosszabb-rövidebb időszak előzi meg 0 E kompromiszszumoknak, pontosabban: a perspektívánkba beleágyazott kompromisszu-