Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lakatos Ernő: Javaslat az alapleltári utasítás módosítására / 33–43. o.

lag sem felel meg azoknak az alapkövetelményeknek, amelyeket egy leltárban lefektetni kivánunko Ha a tagolást nagyjából el is fogad juk, úgyszólván minden sorában változtatnunk kellő Az alapleltari tételszám helyett a fond törzsszámát kellene feltüntetnünk, cimként a fondjegyzékben szereplő cimet és évkört. A raktári nely elé kívánkozik az' állag terjedelme, a tárgyrovat meghatározása messze nem felel meg követelményeinknek, mert gyakran nem egyéb a cim ismétlésénél: w

szerv mü&ödése során keletkezett iratok/' Az iratsorozat tárolására vonatkozó utasit&srész kétszer olyan Jxosszu, mint a tárgyra vonatkozóé Az abban lerögzitett adatokkal a mai napig sem tudtunk mit kezdeni alakú az iratállomány J£bo 80 .%-a s kiteregetni a követicező 15 évben'sem tudjuk

9 Az állványok meretei is változtak, ezekkel az adatokkal sem tudunk mit kezdeni. Nézetünk szerint az iratok rendezettsége teljesen független |Z; irattári rendszertől és a rendezettség megállapítása nem az irattári rendszer rovatába valóé Az

f irattári rendszerek megjelölés sere vonatkozóan semmiféle bővebb utásitás nincsen 9 igy kialakulatlan levéltári terminológiánk mellett a legkülönbözőbb kifejezésekkel sokszor tévesen határozták meg ugyanazt az irattári rendszert;« A kutatási módnál bármilyen részletes is a leirás, a levéltári személyzet úgysem kapcsolható ki

9 az utasítás pedig erre törekedett. A Megjegyzés rovat utasitása is bizonytalan• A régi utásitás teljes egészében megérett a felülvizsgálásraj, régi formájában még átmenetileg sem használhatód Meg kell kísérelnünk tehát a régi kereteknek uj tartalommal való feltöltését és ahol szükséges, a keretek módosítását az uj levéltári igényeknek megfelelőeno Nyilvánvaló - ezt már emiitettem - hogy fondókra és állagokra nem lehet ugyanazt az alapleltározási sémát ráhuznio Ezért szükségesnek látszik külön sémának, a kidolgozása fondok alapleltároz ására és külön sémának .a kidolgozása állagok alapleltározására vonatkozóan. Kezdjük az utóbbival. Ha egy fond több állagra oszlik, akkor a fondra vonatkozó megjegyzéseket teljesen felesleges minden állagnál megismételni• A fond iratanyaga használatánál azonban nem nélkülözhetjük a fondképzőre vonatkozó legelemibb tudnivalókat, mert ezek tesz K: lehetővé a fond ésszerű levéltári felhasználását« Vegyük pél-