Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK TANULMÁNYÚTJAI - Maksay Ferenc: Kartográfiai tanulmányút Lengyelországban és Ausztriában / 84–90. o.

.- 8M-~ mó része a 18-19* századból váló, de akad 16-Í7. századi is. Különösen nagy számban vannak a 18. században telej>itett Bánságot és a magyarországi kamarai igazgatás alól kivont felvidéki bányavárosokat ábrázoló térképek /meg tervek/, « az előbbi a nagyszabású délvidéki kincstári telepitések miatt került az érdeklődés előterébe, az utóbbiak pedig a közvetlenül az udvari kamarának alárendelt bányaüzemek miatt. Az egykori ország szélső területei gazdagabb természeti kincseik, dúsabb vizhálózatuk következtében általában jóval többször kerültek felvételezésre, mint az alföldi-dunántúli vidékek. Nem hiányoznak a posta-, ut~, vám-, mezőgazdasági, erdő-; ültetvény-, vizszabályozási, hadi- és bányatérképek, csatornák, hi<= dak, utak, ipari létesítmények /malmok, kohók, vízmüvek, gyárak, gé* pek, hajók stb./, épületek Aöztük erődök, katonai, egészségügyi, egyházi, gazdasági épületek, iskolák, kocsmák/ tervrajzai sem* A Nationalbibliotheknek

t

nyomtatott és kéziratos térképe-* ket egyaránt magában foglaló térképtára a tisztviselői szobához kap*

5 csolódó tágas termekben őrzi nagyértékü, kisimítva tárolt anyagát, * túlnyomórészt fiókos szekrényekben, amelyek közt egészen modern szerkesztésüek is vannak. Magyar vonatkozású régi anyaga a "Kerten der k.k. Familien-Fideicommiss-Bibliothek", a "Kartensammlung der Albertina", továbbá az "Altér Be stand", "Neuer Bestand" és "Topographische Ansichten" c. gyűjteményeknek van. Az előbbi kettő kutatását még a monarchia fennállása idején készült nyomtatott katalóguso] az. utóbbiakét gépelt kartoncédulák könnyitik meg.. Itt már nagyobb számúak a 16~17o századból és a 18. század első feléből származó - főleg nyomtatott -• térképek. . A /''hitbizományi", térképgyűjtemény főként korai katqnai vonatkozású, r£sí#tó&épekben és erőditmény-tervekben gazdag, amelye jelentős része a 18. század hadszíntereit ábrázolja, de nem hiányoz nak a vízszabályozási, vagy a közigazgatási beosztást, uradalmakat, kisebb-nagyobb tájakat, városokat rögzitő egyéb térképek sem. A bán sági telepítésekhez kapcsolódó felvételeknek itt is jelentős szerep jut. Az Albert ina-gyűjteménybe került a rmgyaro^^^i és a béllyei-dárdai uradalom részletes felvételeinek anyaga /főleg mezőgazdasági és hidrográfiai vonatkozású, legnagyobb része a 19» század első feléből/* Rajtuk kivül az egész országterületet érintő;áttekintő és folyószabályozási térképek, erőd- és várostervek érdemelnek említést 0